szerző:
Farkas Károly

A miniszterelnök előszeretettel hivatkozik arra, hogy Magyarország karbonsemlegessé válásának költsége 2050-ig 50 ezer milliárd forintba kerülne. A hvg.hu birtokába került egy anyag, amelyből kiderül, mire is gondol Orbán Viktor. Utánajártunk, valós adatok alapján kalkulálta ki az őrületes összeget.

Csütörtökön mutatja be a kormány a 2030-ig szóló klímastratégiát, amelyről a kormányzati nyilatkozatok alapján leginkább két dolgot lehet tudni:

1. Magyarország klímabajnok, ahogy ezt kedden Kovács Zoltán a Twitteren, Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő pedig a Facebookon igyekezett sulykolni:

2. A kormány soknak tartja azt a költséget, amelyet az újabb célok – vagyis a 2050-re vállalt karbonsemlegesség – teljesítése az országra ró.

Ezzel indokolta Orbán Viktor azt, hogy – több más tagállammal egyetemben – júniusban megvétózta a karbonsemlegesség elérését célzó uniós vállalást. Decemberben aztán meggondolta magát, ám közben – először egy októberi felszólalásában – konkrét számot is említett azzal kapcsolatban, mit is ért az átállás magas költsége alatt. A bűvös 50 200 milliárd forint ekkor jelent meg először a kormányzati kommunikációban, hogy azután rendre elő-elő bukkanjon, amikor a klímasemleges gazdaság elleni érvekre volt szükség.

Több alkalommal is megkísérelték ellenzéki képviselők kikérni azt, vagy azokat a tanulmányokat, amelyek ezt a számot alátámasztják, mert sem az ezzel foglalkozó kutatásokban, sem a korábban megjelent klímastratégiákban nem szerepelt ez az összeg. Ám hiába az ismételt érdeklődés, sem az illetékes Innovációs és Technológiai Minisztérium, sem más kormányzati szervezet azóta sem prezentált olyan tanulmányt, amely – akár csak említés szintjén – indokolná ezt a bődületes, napi árfolyamon számolva 150 milliárd eurós összeget. (Csak összehasonlításképp: az Európai Bizottság az ugyancsak kedden bemutatott terve alapján 100 milliárd eurót különít el azon pénzalap számára, amely segítséget fog nyújtani a tiszta energiaforrásokra történő átálláshoz az olajpalától vagy széntől függő gazdaságok számára.)

A hvg.hu birtokába került azonban egy olyan, 2017-ben készült, tanulmánynak alig nevezhető összegzés, amely megmutathatja, mi áll a kormányfő által előszeretettel emlegetett szám mögött – a benne szereplő végösszeg legalábbis pontosan megfelel annak. A Capital Consulting Magyarország Zrt. elemzőcég energetikai igazgatója, Zarándy Tamás, (a Századvég Gazdaságkutató energetikai üzletágának korábbi vezetője) által jegyzett anyag három fő témakört jelöl meg:

  • a villamosenergia-termelés dekarbonizációját, amely 2050-ig 8000 MW napenergia-kapacitás rendszerbe illesztésével számol, 4200 milliárd forint beruházási költséggel, illetve évi 500 milliárd forintra teszi a hálózatfejlesztési és rendszeregyensúly fenntartási költségeit – ez utóbbi pedig átlagosan 50 százalékos drágulást hozhat a dokumentum szerint a villamos energia áránál;
  • a földgázfelhasználás kiváltását, méghozzá hidrogéngázzal, ennek költségeit, amely tartalmazza a teljes magyar földgázhálózat átalakítását, 43 ezer milliárd forintra becsüli, lakásonként 1,3 millió forintos beruházással számol, és megjegyzi: a megújuló energiából előállított hidrogén ára a földgáz háromszorosa;
  • illetve a közlekedés teljes átállását elektromos hajtásra, amelyhez a tanulmány 250 ezer töltőpont telepítését teszi szükségessé, 3000 milliárd forint értékben.

Ebből áll össze tehát az 50 200 milliárd forintos számla. Szakértőket kérdeztünk arról, hogy valósak-e az értékek és megvalósíthatók-e a célkitűzések.

Túlárazott napelemek: 4200 milliárd

„A nyolcezer megawatt teljesítmény rendszerbe állítása egyáltalán nem túlzó, sőt inkább alábecsült érték” – mondta lapunknak Magyar László, az Energiaklub megújuló energiaforrásokkal foglalkozó projektvezetője. A magyar villamosenergia-fogyasztás csúcsértéke 2018. december 12-én 6869 MW volt a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatai alapján, ennek mintegy 8,5 százaléka származott megújuló energiaforrásból.

©

„Az elmúlt években a hazai napenergia-kapacitás csaknem a háromszorosára nőtt, mára már megközelíti az 1200 MW-t, ezen belül nem lebecsülendő a lakossági egységek aránya, amely ennek a kapacitásnak mintegy harmada” – mondta Magyar. Az Energiaklub számításai szerint 2030-ra különösebb erőfeszítés nélkül teljesíthető lenne 6000 MW napenergia-kapacitás beépítése a rendszerbe. „A nyolcezer MW csak első pillantásra tűnik nagynak, de ne feledjük, hogy harminc év alatt épülne ennyi a rendszerbe. A költségek is túlbecsültek, hiszen a napelemek ára egyre csökken” – hangsúlyozta.

Egy projekt ára számtalan tényezőtől függ, de jó közelítésként azt mondhatjuk, hogy a tanulmányban számolt mintegy 500 millió forintos megawattonkénti ár helyett jelenleg 320-350 millió forintos árral számolhatunk, így a teljes beruházási összeg 2500-2800 milliárd forint, éves szinten tehát 85-95 milliárd forintnyi befektetéssel minden további nélkül végrehajtható 2050-re.

A hálózatfejlesztési és a rendszeregyensúly fenntartására becsült éves 500 milliárd forint szintén horribilisan magas összegnek tűnik. Ebből a pénzből több mint ezer kilométernyi távvezetéket lehetne építeni évente (kilométerenként egymillió eurós költséggel számolva), miközben a teljes magyar távvezetékhálózat hossza nem éri el a 3500 kilométert. Vagy, ha már szempont a környezetvédelem: 500 milliárd forintból 18 ezer kilométeren lehetne kicserélni a légvezetékeket földkábelre, eltűntetve így a magyar tájképet és a városokat csúfító vezetékrengeteget.

Hidrogén a földgáz helyett: 43 ezer milliárd

A földgázról történő átállást nem tartja reális forgatókönyvnek Bali Gábor független földgázpiaci szakértő. „Jelenleg is zajlanak Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban kísérletek arra, hogy a hidrogént hasznosítsák a lakossági fűtésben, de ez nem jelenti azt, hogy kiváltható lenne a földgázfogyasztás” – mondta kérdésünkre. „Ezekben a projektekben hidrogént kevernek a földgázhoz, ezzel csökkentve annak szennyezőanyag-kibocsátását, de egyetlen pillanatra sem merült fel az, hogy ezzel helyettesíteni lehetne a földgázt” – indokolta. A probléma elsősorban biztonsági természetű: a hidrogén lényegesen veszélyesebb, lobbanékonyabb, mint a földgáz, komoly problémákat okozhatna, ha valaki ezzel próbálna meg üzemeltetni egy gázrezsót.

©

Ennek ellenére a jelenlegi magyar földgázhálózat alkalmas arra, hogy hidrogént is szállítson. „Egyszerűen nem szükséges ehhez átépíteni a vezetékhálózatot, viszont cserélni kellene minden, jelenleg földgázzal működő készüléket végfelhasználói oldalon. Ezt senki sem gondolhatja komolyan, ennél lényegesen egyszerűbb és olcsóbb, ha a lakossági gázfogyasztást villamos energiával váltjuk ki, Nyugat-Európában is ez a trend” – hangsúlyozta Bali Gábor, példaként említve, hogy Hollandiában 2022 után tilos lesz új építésű lakóingatlant gázfűtéssel átadni. „Hollandiában lényegesen magasabb a gázfogyasztás penetrációja, mint nálunk, ha ott lehet erre törekedni, akkor nálunk is” – tette hozzá. A tanulmányban szereplő, 43 ezer milliárd forintos költség tehát teljes egészében felesleges.

250 ezer töltőpont: a tizede is sok lenne

„Feleslegesen sok” – válaszolta Vargha Márton, a Levegő Munkacsoport közlekedési témafelelőse kérdésünkre azzal kapcsolatban, hogy kell-e Magyarországra 250 ezer új töltőpont ahhoz, hogy a teljes magyar autóflottát átállíthassuk elektromos üzeműre. „Akinek családi háza, vagy saját telephelye van, az úgyis ott fogja tölteni, évente néhány alkalommal fogjuk a nyilvános töltőpontokat igénybe venni, lényegesen kevesebbszer, mint a benzinkutakat. De a teljes lefedettség érdekében vegyük alapul a jelenlegi magyar benzinkúthálózatot, annál több nemigen kell majd” – mondta. Jelenleg a Magyar Ásványolaj Szövetség listáján mintegy ezer darab töltőállomást tartanak nyilván (1022), de még ha a 2009-es KSH adatban szereplő kétezer töltőállomással is számolunk, akkor is csak a tanulmányban megjelölt töltőpontok töredékére van szükség.

©

„Azt se feledjük el, hogy a technológiai fejlődés elképesztő ütemben halad. 2050-re én arra számítok, hogy az elektromos autók hatótávja meghaladja majd a most forgalomban lévő dízeles autókét. Aki ennek fényében azt gondolja, hogy ilyen sok töltőpontra lenne szükség, az nagyot téved” – mondta Vargha Márton. „Azzal, hogy ezek a járművek otthon is tölthetők, ráadásul sokkal jobban járnak azok a kistelepüléseken élők, akiknek most akár 15-20 kilométert is autózniuk kell, hogy megtankolják autóikat” – emelte ki. Az erre tervezett 3000 milliárd forint tehát pénzkidobás lenne. Még ha a teljes költség tizedével is számolunk, akkor is évente 10 milliárd forintot kellene az államnak erre a célra fordítania, amelyből húszezer töltőpontot építhetnénk ki Magyarországon, hússzor annyit, mint ahány benzinkút jelenleg üzemel.

És a végösszeg…

Az Orbán Viktor által emlegetett 50 200 milliárd forint tehát irreálisan nagy összeg. A tanulmányban említett beruházási költségek túlárazottak, vagy feleslegesek. A napelemekre tervezett 4200 milliárd forint helyett a reális összeg 2800 milliárd, a földgázhálózat teljes lecserélése felesleges, és még bőkezű állami támogatással számolva is a töltőpontok hálózatának kiépítése legfeljebb 300 milliárd forint.

A magyar gazdaság karbonmentesítése tehát 3100 milliárd forintból megoldható 30 éves távon, azaz kevesebb mint évi 104 milliárd forintot kellene erre fordítani.

Még akkor is, ha nagyarányú hálózatfejlesztésbe fog a kormányzat, a költségek nem lennének elviselhetetlenek a költségvetésnek, miközben az előnyök kézzelfoghatók és azonnaliak lennének.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Csinált egy új funkciót az Adobe a videószerkesztőjéhez, sokkal gyorsabb lesz vele a munka

Csinált egy új funkciót az Adobe a videószerkesztőjéhez, sokkal gyorsabb lesz vele a munka

Vajon mennyire lehetett ittas ez a kamionos?

Vajon mennyire lehetett ittas ez a kamionos?

Radar360: terjed a kínai tüdőgyulladás, áttörés történhetett a rák gyógyításában

Radar360: terjed a kínai tüdőgyulladás, áttörés történhetett a rák gyógyításában

Melyik szenvedélyt válasszuk az alkohol helyett?

Melyik szenvedélyt válasszuk az alkohol helyett?

Lemondott az Öt Csillag Mozgalom éléről Luigi Di Maio

Lemondott az Öt Csillag Mozgalom éléről Luigi Di Maio

Hátránya is lenne a minimálbér és a bérminimum egységesítésének

Hátránya is lenne a minimálbér és a bérminimum egységesítésének