1917 milliárd dollár: ennyi volt tavaly a fegyverbiznisz összértéke – állapította meg a Stockholmi Békekutató Intézet. Egy év alatt ez 3,6%-os emelkedést jelent. A hidegháború vége óta nem mértek ilyen jelentős növekedést! Miért?

Az élen Trump elnök járt

Az Egyesült Államok évtizedek óta messze az első a hadi kiadások terén, de Donald Trump elnöksége idején a korábbinál jóval több pénzt kapott az amerikai államtól. Ezenkívül Trump mint a fegyverbiznisz első számú eladója mindenkit amerikai fegyverek vásárlására biztatott, vagy épp kényszerített. A NATO-tagállamokkal közölte: csakis akkor számíthatnak az USA védelmére, ha teljesítik a vállalásukat, és a GDP 2%-át minden évben katonai célokra fordítják. Szinte egyetlen európai NATO-tagállam sem teljesíti vállalását, de gyors ütemben növeli a fegyvervásárlást. Amerikától vagy mástól: Magyarország például Németország legnagyobb fegyvervásárlója lett szépen csendben.

A kínaiak sem akarnak lemaradni

Teng Hsziao-ping arra alapozta Kína reformterveit, hogy elsősorban a gazdaságot fejlesztik és a hadsereg csak azt követően kap jelentős összegeket, hogy az USA-val egyenrangú nagyhatalommá váltak. Hszi Csin-ping elnök úgy döntött: immár elérkezett ez az idő, és megkezdte a fegyveres erők korszerűsítését – hatalmas összegeket költve rájuk.

Míg az amerikaiak 732 milliárd dollárt költöttek tavaly katonai célokra, addig a kínaiak 261 milliárd dollárral szerezték meg a második helyet. Persze ezekkel a számokkal óvatosan kell bánni, mert a katonai kiadások ügyében az őszinteség sehol sem mondható általánosnak.

Különösen így van ez Oroszország esetében, amely a szovjet időkben hivatalosan csak a nemzeti jövedelem 6%-át költötte katonai célokra, miközben a valóságban ez meghaladta a kétharmadot is a hidegháború idején. A Szovjetunió, illetve Oroszország sokáig a második helyen állt az USA mögött, de pénz hiányában a kínaiak leszorították az oroszokat innen. Az olajválság pedig azt jelenti, hogy Vlagyimir Putyinnak a jövőben igencsak mérsékelnie kell katonai kiadásait. Ugyanez a helyzet Szaúd-Arábia esetében is, mely szintén az első ötben szerepel a katonai kiadások terén. Az ország az amerikai fegyverek legnagyobb vásárlója: Trump elnök első ottani útja során 150 milliárd dollár értékű fegyvert adott el a sivatagi királyságnak.

A legdinamikusabb növekedést India mutatta fel: 7%-os növekedéssel India hadi kiadása 71 milliárd dollárra emelkedett. Narendra Modi miniszterelnök nagyhatalmi álmokat dédelget: szövetséget kötött Donald Trumppal Kína ellen. Míg korábban India orosz fegyvereket vásárolt elsősorban, Trump nyomására megkezdték amerikai fegyverek beszerzését. A barátság olyan nagy, hogy Narendra Modi részt vett Trump választási nagygyűlésén Houstonban, míg az amerikai elnök Indiában kampányolt Modi mellett.

Vita Európában a fegyverkezésről

Míg a franciák amellett vannak, hogy az európai hadseregeket európai fegyverekkel kell elsősorban ellátni, addig más uniós államok kizárólag az Egyesült Államokra támaszkodnak. Ide tartoznak a balti államok és Lengyelország, melyek Oroszországtól tartva csakis az Egyesült Államokban látják biztonságuk garanciáját. Ezért hatalmas összegeket költenek amerikai fegyverekre. Ugyanezen az úton jár Románia, melyet a NATO szakértők Lengyelország mellett térségünk kulcsországának tekintenek. A lengyelek és a románok több milliárd dolláros fegyvervásárlásokkal próbálják megőrizni Trump barátságát, mert tudják: Washingtonban ezt értékelik elsősorban.