Németország és Franciaország egy 500 milliárd eurós (180 ezer milliárd forint) európai uniós alap felállítását javasolja a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak ellensúlyozására – jelentette be a német kancellár és a francia államfő hétfőn. Az úgynevezett helyreállítási alap célja, hogy az Európai Unió "megerősödve, összetartóan és szolidárisan" emelkedjen ki a járvány miatt keletkezett gazdasági válságból – mondta Angela Merkel német kancellár Emmanuel Macron francia államfővel tartott online tájékoztatóján.

A német-francia javaslat szerint az alap forrásait a hatályos EU-s szerződések, mindenekelőtt a költségvetési előírások keretei között teremtenék elő, méghozzá úgy, hogy az Európai Bizottság a tagállami kormányok felhatalmazása alapján felvesz 500 milliárd euró hitelt. E szerint a berlini vezetés is belement abba, hogy legyen úgynevezett eurókötvény. Ennek a nagy előnye az, hogy a piac azt az Európai Bizottság legjobb hitelminősítése alapján árazná be, ami viszonylag kicsi kamatterhet jelentene. A felhasználás az EU 2021-ben kezdődő hétéves költségvetésének a keretében történne, vagyis a forrásokat – a tagállamok teljes egyetértésével – a büdzsé céljai szerint használhatnák fel tagországok, régiók vagy vállalkozások.

A pénzt a költségvetési ciklus első éveire összpontosítva kellene elkölteni, hogy a gazdaság minél hamarabb túljusson a válságon. Ez egybecseng a brüsszeli elképzelésekkel, és így megvalósulhat az a terv, amelyről korábban Ursula von der Leyen beszélt, vagyis hogy az uniós költségvetés ezúttal nem a tagországok nemzeti jövedelmének kb. 1 százalékát tenné ki, hanem nagyjából 2 százalékot, különösen a hétéves ciklus első 2-3 évére összpontosítva a költést (szemben a mostani, nagyjából arányos lehívással).

A kötvények visszafizetését a tagországok közösen vállalják, de nem arányosan – egészen pontosan azok fizetnék vissza, akik abból részesednek. Az előny tehát az alacsony hozamból ered, ami különösen nagy lehet, hiszen a mostani válság éppen azokat a dél-európai országokat sújtja leginkább, amelyek amúgy is komoly államadósságterhet viselnek.

A kötvények visszafizetésének futamidejéről egyelőre annyit mondott a két vezető, hogy több költségvetési periódusra húzódna el – vagyis legalább 7 évet jelentene, de lehet ennél jóval több is. (Az Európai Beruházási Bank hiteleinek futamideje jellemzően 30 év.) Ez még nem a Soros György által is emlegetett örökkötvény, de nem elviselhetetlen mértékben növelné az egy évre jutó visszafizetési kötelezettséget az országok számára.

A terv legnagyobb szépséghibája az, hogy egyelőre távolról sincs egyetértés vele kapcsolatban a tagországok között. A német–francia tandemnek mindenekelőtt a hollandokat és a skandináv államokat kell meggyőznie róla. Az azonban mindenképpen fontos elmozdulás, hogy az eurókötvény ötletét korábban mereven elutasító német kormány most a támogatásáról biztosította a közös hitelfelvételt.