Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
Mivel nincs sem kifejezett törvényi rendelkezés, sem egységes, kimunkált bírói gyakorlat a fizetés nyilvánosságáról, a Munka törvénykönyve általános magatartási követelményei hívhatók segítségül, ha meg akarjuk érteni, megtiltható-e, hogy a dolgozók elárulják, mennyit keresnek – írja az Adózóna. A munkavállaló nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné, és köteles a tudomására jutott üzleti titkot megőrizni. A munkabér számíthat üzleti titoknak, de nem annyira egyszerű a helyzet, hogy rögtön azt mondjuk, tilos elárulni.
Vizsgálni kell ugyanis a jogosult oldalát is. Egy eseti bírói döntés már kimondta, hogy a munkavállalók „bérezése, bónuszaik, cafetériájuk vonatkozásában maguk is titokgazdának minősülnek, tehát a saját magukra vonatkozó adatok vonatkozásában nem tekinthetők jogosulatlan személyeknek”. Ez alapján a munkavállaló a saját munkabérére vonatkozó információval szabadon rendelkezhet, így azt akár nyilvánosságra is hozhatja.
Kérdés azonban, hogy a munkabér felfedésével sérül-e a munkáltató jogos gazdasági érdeke. Az Adózóna szakértője szerint általában véve nem tiltható meg, hogy a dolgozó a munkabérére vonatkozó információt egyedi esetekben más tudomására hozza. Ehhez azonban szükséges egy olyan konkrét dolgozói érdek, amely legitimálja ezt. Azonban az is szabályos, ha a munkaszerződésben vagy akár egy szabályzatban megtiltják, hogy bárki is elmondja, mennyit keres.
