szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Belementek a németek által kidolgozott kompromisszumos tervezetbe a huszonhetek.

Röviddel az erről szóló tárgyalások kezdete után az Európai Tanács elnöke, Charles Michel a Twitteren közölte: sikerült megegyezniük a tagországok állam- és kormányfőinek az új hétéves költségvetés és a koronavírus gazdasági következményeinek enyhítését segítő helyreállítási alap feltételeiről.

A megállapodás fő akadályát az elmúlt egy hónapban a magyar és a lengyel kormány vétófenyegetése jelentette: a két ország nem volt hajlandó elfogadni az összesen 1800 milliárd eurós keretet, mivel a többi tagország jóváhagyását adta egy olyan feltételrendszernek, amely alapján a tagállamokban tapasztalt jogállamisági visszaélések esetén az odaítélt támogatásokat vissza lehetett volna venni.

A kompromisszumos megoldás, amely alapján megszülethetett a végső megállapodás garantálja, hogy a feltételrendszert csak a támogatásokhoz közvetlenül kapcsolható ügyekben alkalmazzák, illetve hogy mielőtt hatályba lépne, a tagországok egyfajta "előzetes normakontrollt" kérhetnek arról az Európai Bíróságon. A mostani számítások szerint ez nagyjából két évvel tolhatja el a rendszer hatályba lépését.

Még egy garanciát kapott Orbán és lengyel kollégája, Mateusz Morawiecki: az eljárásokat csakis a 2021-től odaítélt pénztek esetében indíthatják el, vagyis hiába történik még a következő években kifizetés az előző, 2014-2020-as keretből, azokkal kapcsolatban a feltételrendszert nem lehet alkalmazni.

A csúcs előtt az Orbán által korábban "holland fickónak" nevezett Mark Rutte holland kormányfő igyekezett kemény hangot megütni, ám végül a tagállamok vezetői változtatás nélkül fogadták el a német elnökség kompromisszumos tervezetét.

A megállapodásra áldását kell még adnia az Európai Parlamentnek is, erre jó esély van. David Sassoli, a testület elnöke a csúcs elején arról beszélt: nem fogadnak el semmilyen változtatást a német elnökség javaslatán - ez végül így is történt.

Mindez tehát azt jelenti, hogy akár január elsejétől elindulhat a keret, amelynek a koronavírus utáni helyreállítást segítő felét (750 milliárd euró részben hitel, részben vissza nem térítendő támogatás) a hétéves periódus első éveiben kívánnak elkölteni. Ehhez azonban még a tagországoknak ki kell dolgozniuk egy reformtervet, amelyben - a bizottság gazdaságpolitikai értékelése alapján - kiemelik azokat a területeket, amelyeket segíteni kívánnak. A költségvetés esetében pedig úgynevezett Operatív progamok kidolgozását várja el a bizottság, ezek értékelése után indulhat el a pályáztatás.

Orbán Viktor a kompromisszumot győzelemként értékelte, így a brüsszeli találkozóra érkezve már arról beszélt, fontos, hogy minél előbb egyezzenek meg a felek. Gulyás Gergely a Kormányinfón is arról beszélt a hvg.hu kérdésére, hogy minél előbb ki kell írni a pályázatokat a most elérhetővé váló - Magyarország számára összesen kb. 14 ezer milliárd forintos - keret támogatásairól, mivel a koronavírus miatt szükség van a pénzre.

Arról, hogy pontosan milyen pénzekről van szó, ebben a cikkben írtunk bővebben - még a vétófenyegetés idején:

Magyarországnak 14 ezer milliárd forint uniós támogatás jutna, ha Orbán nem blokkolná a megegyezést

Rekordméretű, 1800 milliárd eurós uniós költségvetési csomagot blokkol a magyar és a lengyel kormány. A közös büdzsének ez a két ország az egyik legnagyobb haszonélvezője.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!