Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Elkezdték kiszámolni az önkormányzatok, hogyan kell megvágniuk a költségvetéseiket, ha kiesik az iparűzési adó fele. Sötét az összkép, az önként vállalt feladatokat akár ki is dobhatják, de abban bíznak, hogy a kormány nem hagy senkit sem csődbe menni.
Nagyjából 150 milliárd forintot buknak az önkormányzatok azzal, hogy a kormány elengedi a kis- és középvállalkozások iparűzési adójának felét. Ennek a pénznek a 70 százaléka a nagyvárosok kasszájából hiányzik majd – mondta a Népszavának Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke, Tab fideszes polgármestere.
Mint mondta, a kormány politikája most azt, hogy „minden pénz az államé, függetlenül attól, hogy hol jelentkezik”, vagyis az önkormányzati pénzekről is a kormány rendelkezik.
„Legfeljebb nem lesz pénz kultúrára, sportra, nem jut támogatás a civil szervezeteknek. Bedőlni, csődöt jelenteni viszont senki sem fog, arra vigyáznak.”
Egy név nélkül nyilatkozó fideszes polgármester arról beszélt, „éppen csak kezdenek magukhoz térni a döbbenettől”. Azt is felvázolta, mit tehetnek az iparűzési adó fele nélkül: fizetőssé válik a bölcsőde, az egészségügyi dolgozók bérének önkormányzati kiegészítése megszűnik, a rendőrök túlórapótléka nélkül kevesebb rendőr lesz majd az utcán, és évi 6–7 fűnyírás helyett kettő fér majd bele.
„Ha cinikus akarnék lenni, akkor megköszönném a kormánynak, hogy megkönnyítik a 2021-es költségvetésünk összeállítását, hiszen kihúzhatunk belőle minden önként vállalt feladatot” – mondta a Népszavának Mirkóczki Ádám, Eger ellenzéki polgármestere. Veres Pál miskolci polgármester pedig arról beszélt: az iparűzési adóból tartották fent eddig a város tömegközlekedését, de a bérlakások fejlesztését, a szociális ellátást és a városüzemeltetést is ebből a keretből oldották meg.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Továbbra is egyértelmű, hogy a kárpátaljai Palágykomorócon elkövetett templomgyújtogatás hamis zászlós akció volt, s az is világos, hogy a magyar kormány reakciója ártott a kárpátaljai magyar közösségnek – mondta a HVG-nek Rácz András történész, Oroszország-szakértő.
Az Igazgyöngy Alapítvány alapítója kudarcnak éli meg, hogy nem sikerült rendszerszintű változást létrehoznia.