szerző:
Lengyel Miklós
Tetszett a cikk?

Miközben a vetélytársak még mindig a Kínából elindult Covid–19-járvánnyal küszködnek, addig Peking képes gazdasági növekedésről beszámolni. A negyedik negyedév jobban sikerült a vártnál, idén ezért remélnek dinamikus GDP-növekedést.

8,4 százalékkal nő a kínai GDP 2021-ben – állítják a Reuters által megkérdezett szakértők. Tíz éve nem volt ilyen gyors növekedés – igaz, hogy ehhez kellett a tavalyi gyenge bázis. Míg a világban kiválónak számít a 2020-ban elért 2,3%-os növekedés, Kínában ez kivételesen alacsony érték, amelyet csakis a koronavírus-járvány tesz elfogadhatóvá. Pekingben most az okoz fejtörést, hogy a járvány egyes helyeken újra felütötte a fejét, de abban bíznak, hogy a szigorú elzárás politikájával éppúgy leküzdhetik ezt mint tavaly. Ezúttal viszont anélkül, hogy le kellene állítani a gazdaságot.

A harmadik negyedév 4,9%-os GDP-növekedését az utolsó negyedévben 6,5%-os emelkedés követte. Így érték el az éves 2,3%-ot. A negyedik negyedév dinamikája mindenkit meglepett, mert Pekingben is csak 6,1%-ra számítottak. Ez jelentős mértékben összefügg azzal, hogy Kína – vetélytársainak gyengélkedése miatt – növelni tudta szerepét a globális gazdaságban. A pekingi Global Times az elmúlt évet elemezve azt emelte ki, hogy az USA-val folyó kereskedelmi háború nem lassította a kínaiak részesedésének növekedését a világkereskedelemben. Csak annyi történt, hogy az első helyre az Asean (délkelet ázsiai országok szövetsége) került, ahol szintén csak kisebb gondot jelentett a válság, mint Európában vagy az Egyesült Államokban. A második helyen az EU végzett a kínai külkereskedelemben, míg a harmadik lett az USA, ahol Donald Trump elnök szankciókkal próbálta meg gyengíteni a kínaiakat – többnyire sikertelenül.

Peking szeretné átállítani gazdaságát exportorientált rendszerről a belső piacra, de ez egyelőre nemigen sikerül – mutat rá a Reuters elemzése. Az ok: a kínaiak spórolósak. A legtöbb család azért fogja vissza a fogyasztását, hogy egyszem gyerekét valamilyen külföldi egyetemen taníttathassa, ez pedig a kínai jövedelmekhez viszonyítva ma is komoly anyagi megterhelést jelent. A kiskereskedelmi forgalom tavaly 3,9%-kal csökkent. Ilyet 1968 óta nem jeleztek Pekingből.

Senki sem tudja még, hogy a Biden-kormányzat mit változtat Trump Kína-politikáján, pedig ettől sok függ. Ezen kívül ott az árnyékbankrendszerben kiadott hitelek problémája, amely vállalatok és családok tömeges csődjét okozhatja. Erre mutatott rá a pekingi Zhongyuan Bank vezető közgazdásza, aki a Reutersnek nyilatkozott. "A gazdasági újrakezdés egyensúlyproblémákkal küszködik. A beruházások és az export jól húzzák a gazdaságot, de a hazai fogyasztás még nem tért magához. A második probléma az, hogy lelassulhat a hitelezés, mert a központi bank nem akar változtatni a kamatlábon."

A harmadik problémára az ING bank Kína-szakértője hívta fel a figyelmet: " technológiai háború alakulhat ki Kína és a vetélytársai között, ha az USA új adminisztrációja nem von vissza néhány szankciót, melyet Trump vezetett be."

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!