Érd tavaly, év végén számított rá, hogy jut neki legalább 800 millió forint a kormányzati támogatásokból, de végül állami támogatás nélkül maradt. A 75 ezres város polgármestere, Csőzik László több, 25 ezer lakosnál nagyobb település polgármesterével együtt azért ment ma a Miniszterelnöki Hivatalba, hogy a kieső iparűzési adóbevétel kormányzati kompenzálásáról tárgyaljon Balla György fideszes miniszteri biztossal.

Rendesen megizzasztottak

– mondta a hvg.hu-nak a keddi tárgyalás után. A megbeszélésen kijelentette, hogy a város hiánya 4 milliárd forint, és ennél jelentősen alacsonyabb kompenzációt nem tud elfogadni, mert annak intézmények, illetve a városi sporttámogatás látná kárát. „Nehezen hitték, hogy ez igaz” – utalt a polgármester arra, hogy a tárgyalást vezető miniszteri biztos nem rejtette véka alá, túlzottnak gondolja a hiányt. Csakhogy Érd évente 15 milliárd forintból gazdálkodik, de ennyi bevétele soha sincs. Eddig a kormány rendre kihúzta a bajból: 1 milliárd forintot utalt a városnak. Ez a szokás azonban a 2019-es polgármesterváltás után megszakadt. Így „csak” a költségvetés hiánya 2 milliárd forint, ehhez jön még az iparűzési adóbevételből kieső 1,2 milliárd és a gépjárműadóból elvont 600 millió forint.

Most először mást fogok mondani, mint a többieknek

– idézte Csőzik László Balla Györgyöt, aki elmondása szerint ilyen működési hiánnyal más városoknál nem találkozott. Ezért az eddigi tárgyalási sorozatban Érd az első város, amelynek esetében a kormány képviselői nem zárkóztak el attól, hogy esetleg pénzt adjanak a működésre.

Kedden egyébként a megyei jogú városok polgármestereit fogadta Balla György. Közülük is kizárólag az ellenzékieket. A korábbiakhoz hasonlóan ismét szóba került, hogy a polgármesterek tegyenek javaslatot az államnak átadandó közfeladatokra, példaként a közétkeztetést említették.

Semmilyen konkrét ígéretet nem kaptunk

– értékelt rövid, Facebookra feltöltött videójában a hódmezővásárhelyi polgármester, aki azt is elmondta, hogy a város 1 milliárd forint közeli elvonásnál jár, ami a 2020-as és az idei évet illeti. Ebből 600 millió forint az iparűzési adóbevétel-hiány. „Nem mondták a szemünkbe, hogy működésre nem terveznek kompenzációt adni, csak beruházáshoz” – árulta el Márki-Zay Péter, hozzátéve, hogy a miniszteri biztos arra volt kíváncsi, milyen fejlesztések vannak Hódmezővásárhelyen, amit tudnának támogatni, „nem mondta, hogy hitellel vagy vissza nem térítendő támogatással”.

Ahogyan arról korábban már beszámoltunk, a kormány Szentendrének még azt ajánlotta, vegyen fel hitelt pénzügyi gondjainak megoldására. A kormányzati illetékesek egyértelművé tették: a helyi iparűzési adó kompenzációjáról lehet szó, az egyéb kormánydöntések miatti bevételkiesés kiegyenlítésére azonban nincs mód. A képviselők egy éven túli hitelfelvételt ajánlottak a város pénzügyi gondjainak megoldására – tájékoztatta a szentendrei önkormányzat a hvg.hu-t. Hitelt itt is kizárólag fejlesztésre lehet költeni, a szabad felhasználás kizárt. Fülöp Zsolt polgármester a találkozón rákérdezett, mi a módja annak, hogy Szentendre esetében egyedi kormánydöntés születhessen. Azt a választ kapta, hogy az illetékes minisztert megkeresve, az ő jóváhagyó döntése alapján kerülhet a kormány elé egyedi elbírálási kérelem.

A szentendrei polgármesterrel együtt szintén március 8-án járt a Miniszterelnökségen a váci polgármester is. Matkovich Ilona a hvg.hu megkeresésére azt közölte, hogy Vácott több száz milliós a bevételkiesés, ami a művelődési központ és az uszoda működését is veszélyezteti. A találkozón a polgármester azt is szóba hozta, hogy Vác turisztikai fejlesztésére évekkel ezelőtt 4 milliárd forintot ítélt a kormány, a pénzt azonban máig nem tudta lehívni a város. „A megbeszélésen felvetődött a váci közétkeztetés gyakorlata is, amely az iskolák működtetésének központosítása mellett önkormányzati feladat maradt és több száz milliós veszteséget jelent” – közölte a polgármester, arra utalva, hogy a kormány képviselői jelezték: bizonyos közszolgáltatásokat államosítanának, a közétkeztetést például valószínűleg ősszel.

A polgármester végül azzal távozott, hogy adjon le egy, az adott település által összeállított és tervezett fejlesztésekről szóló elképzeléseket tartalmazó anyagot, amit majd megvizsgálnak és később, egyedi elbírálás alapján a kormány dönt az ügyben.

Kollégáimmal elkezdtük rendszerezni a fejlesztési elképzeléseinket, utak felújítását, a város üzemeltetéséhez szükséges eszközök lajstromát, a felújítandó épületeket

– ezt már az ózdi polgármester, Janiczak Dávid sorolta fel a hvg.hu-nak, hozzátéve, bízik benne, hogy „a legtöbb támogatást is fog nyerni, hiszen a városnak alapvető problémái és hiányosságai vannak, amiket mielőbb meg kell oldani”.

Baja is abban reménykedik, hogy ha működésre már nem is kap a város támogatást, fejlesztésre igen. Nyirati Klára polgármester a Facebookon azt írta, „ezt kisebb részben vissza nem térítendő támogatással, nagyobb részben hitellel szándékoznak kompenzálni”. A városvezető azonban itt is egyértelművé tette: nem tervezi hitel felvételét, „igyekszünk más forrásokból biztosítani a kieső bevételeket”.

A polgármester a hvg.hu megkeresésére azt írta, helyben tudják, mire van szükségük és azt hogyan lehet a legjobban megvalósítani – „legyen az fejlesztés, városkép vagy közétkeztetés”. Nyirati Klára szerint az önkormányzatoktól nem elvenni kell, hanem visszaadni nekik mindazt, amiért a rendszerváltás demokratikus ellenzéke síkra szállt. Arra a kérdésre, hogy például a közétkeztetésről lemondana-e a város, a polgármester úgy felel,

semmit nem szeretnénk átadni, az önkormányzás sárba tiprása veszélyes út.

Beszűkülő lehetőségek

„Mosolyra fakasztó ez az egész, ezt egy videókonferencia keretében is lerendezhettük volna, így a pandémia közepén” – összegezte a Miniszterelnökségen tett látogatását a siófoki polgármester.

Szépen kiöltöztünk és időben oda is mentünk

– írta Facebook oldalán Lengyel Róbert, aki bizakodó volt, később azonban „lelohadt” a lelkesedése. Siófok megközelítőleg 700 millió forint iparűzési adóbevételtől esik el, és a polgármester azzal a szándékkal érkezett, hogy pénzt szerezzen a Balaton-parti Rózsakert felújításának befejezéséhez. „Az igényt megfogalmaztuk, várjuk ki a végét, hátha csurran-cseppen valami” – írta.

A kormány ugyanis egyértelművé tette: a város működési költségeihez, azaz az óvodák, bölcsődék fenntartásához, az orvosi ügyelet működtetéséhez nem járul hozzá, „fejlesztéseket támogatnának”, de azt is úgy, hogy engedélyeznék banki hitel felvételét, „amiből aztán építhetünk, csak hát azt kamatostul meg is kéne később fizetnünk”. A polgármester úgy érvelt a Miniszterelnökségen, hogy Siófoknak hosszú évek óta nincs adóssága és nem is szeretné eladósítani a várost, mire a miniszteri biztos azt mondta, Lengyel Róbert „beszűkítette a lehetőségeit”.

A város tavaly, a vírus berobbanásakor azonnal spórolni kezdett, a polgármester szerint ennek köszönhető, hogy Siófok költségvetése stabil, „nekünk nem az a kérdés, hogy a villanyszámlát, vagy épp az óvodai fenntartási költségeket tudjuk-e idén fizetni, míg más települések esetében ezek sem biztosak”. Ezért úgy érzi, "inkább járna dicséret, sem mint büntetés".

Lengyel Róbert megjegyezte azt is, Pakson nem laknak 25 ezren, a város költségvetése mégis több mint két és félszerese Siófokénak, és teljes körű kompenzációt is kap, „hát mennyire igazságos ez?”. A polgármester, úgy látja,

jelen állás szerint ez az egész kompenzációs egyeztetősdi nem volt több, mint udvariassági pofavizitek összessége.

Emlékeztetett arra is, hogy kormányzati vezetésű, gazdag települések, mint például Somogyban Kaposvár, még az év végén azonnal és milliárd feletti összegekben kaptak a kieső bevételeikre tekintettel központi pénzeket. „Én nem akarok másodrangú állampolgár lenni a saját hazámban. Miért különb egy kaposvári polgár, mint egy siófoki? Miért kell nekünk kuncsorogni azért, amit mások ajándékba kapnak? Vagy mindenki, vagy senki” – tette hozzá.

Kétmilliárd forintos Magyar Közlöny jelent meg az éjszaka! Boldog karácsonyt!

– írta tavaly decemberben Facebook-oldalán a székesfehérvári polgármester. Cser-Palkovics András nem véletlenül örült, városa két tételben csaknem kétmilliárd forinthoz jutott a kormány határozata alapján. A huszonhárom megyei jogú városból akkor tizenhat kapott pénzt, közülük tizenkettőt kormánypárti polgármester vezet, és ott volt a sorban a függetlenként, kormánypárti támogatással újraválasztott békéscsabai polgármester is. A tíz ellenzéki vezetésű megyei jogú városból akkor mindössze három, Eger, Miskolc és Salgótarján jutott támogatáshoz.

Döntés csak májusban

A kormány tavaly a vírushelyzetre hivatkozva elvonta a településektől

• a gépjárműadót,
• a reklámhordozók után fizetendő építményadóból származó bevételt,
• adóemelési stopot vezetett be,
• felére csökkentette a kis- és közepes vállalkozások iparűzési adóját.

Mindemellett a szolidaritási hozzájárulás és a vírus elleni védekezés költségei is terhelik a településeket.

A kormány az elvonásokkor megígérte, az önkormányzatok veszteségét valamilyen formában kompenzálni fogja. Január 14-én jelent meg az a kormányrendelet, amely szerint a 25 ezernél kisebb lakosú települések automatikusan megkapják a teljes kieső összeget, a kormány erre 50 milliárd forintot szán. A nagyobb városoknak pedig egyeztetést ígértek.

Az első ilyen találkozót február 17-én tartották, ott a kormányt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter képviselte, és valamivel több mint húsz polgármesterrel tárgyalt. Már akkor is azt mondta, hogy a kormány a fejlesztéseket szorgalmazza. „Elhangzott az is, hogy azoknak a településeknek, amelyeknek vannak aranytartalékai, lekötései, azoktól a kormány elvárja, hogy most beforgassák a pandémiára költött források és egyéb más kötelezően ellátandó feladatok kompenzálására” – emlékezett vissza Kazincbarcika polgármestere, Szitka Péter, aki szerint Észak-Magyarországon a városok 90 százaléka, beleértve Ózdot és Kazincbarcikát is, ilyen tartalékokkal nem rendelkezik.

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége már korábban jelezte, a helyi iparűzési adó elvonása a kis- és középvállalkozások számára érdemi segítséget nem jelent, a települések számára viszont beláthatatlan következményekkel jár.

A kormány március végére készít egy előterjesztést az ügyben, döntés májusban várható.