Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A körtéért, a cseresznyéért és a szilváért még izgulhatunk.
A húsvét utáni, éjszakai fagyokkal is járó lehűlés szinte bizonyosan jelentős károkat okozott a kajszi- és az őszibarack-ültetvényekben – mondta a Világgazdaságnak Kelemen Péter, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet alelnöke.
A cikk szerint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) felmérése is azt jelezte, hogy a múlt heti fagyok országszerte jelentős károkat okoztak a csonthéjasokban.
Május közepéig ráadásul még előfordulhatnak újabb fagyok, amelyek pedig már a később virágzó, fontos magyarországi gyümölcsökben – például az almában, a körtében, a cseresznyében, a szilvában és a meggyben – is kárt tehetnek.
Az idei már a harmadik év, amelyben tavaszi fagykárok pusztítanak, és a gyümölcstermesztőknek nagy árbevétel-kiesést kellett el szenvedniük. Mindez megnehezíti számukra a kárenyhítési alapból történő kifizetések igénybevételét is.
Az agrárkamara szerint a globális klímaváltozás, az időjárás egyre szélsőségesebbé válása komoly kihívás a kertészeti ágazatnak is, ezeknek a hatásoknak fokozottan ellenálló gyümölcsfajták telepítésére lenne szükség. A NAK hangsúlyozta, hogy a kormányzat az elkövetkező években kiemelkedő mértékű forrásokat biztosít a hazai agrárium fejlesztéséhez és a termelés hatékonyságának növeléséhez, ennek keretében pedig a hazai gyümölcsnemesítés újbóli megerősítésére is sor kerülhet.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Továbbra is egyértelmű, hogy a kárpátaljai Palágykomorócon elkövetett templomgyújtogatás hamis zászlós akció volt, s az is világos, hogy a magyar kormány reakciója ártott a kárpátaljai magyar közösségnek – mondta a HVG-nek Rácz András történész, Oroszország-szakértő.
Az Igazgyöngy Alapítvány alapítója kudarcnak éli meg, hogy nem sikerült rendszerszintű változást létrehoznia.