Matolcsy: A magyar nyelv csúcstermék, amely közvetíti az „ősi tudást”

A magyar nyelvre kell építeni a jövőkép elérését Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint. „A magyar nyelv csúcstermék, minél többet tudunk belső szellemi kincseiről, annál jobban képesek leszünk azokból társadalmi és gazdasági eredményeket előállítani” – olvasható Matolcsy Györgynek a Novekedes.hu portálon megjelent írásában.

Az írás szerint „a magyar jövőkép nyugati irányból keletre fordul” és „minden keleti siker mélyén valójában az értékrendek, kultúrák, nyelvek ősi és bőséges forrása húzódik meg. A szellemi mintákból erednek a valóság jelenségei. Az jöhet létre a közösségi életben és a gazdaságban, amelynek mintái a nyelvben élnek.”

Matolcsy szerint a magyar nyelv „teremtő, kreatív és újrakezdő”, egyben a „gazdagság, sokrétűség, bőség és sokszínűség nyelve”, amely közvetíti az „ősi tudást”.

A jegybankelnök úgy véli: „nyelvünk őrzi az emberiség őstudását, ami a Világegyetem egységét jelentette. Az »egy« maga az »Ige«, ami az »égi«, és félreérthetetlenül azt jelzi, hogy a földi ember egy a Világegyetemmel, a Teremtővel és a természettel. Ez a tudás a múltból jön, de a jövő megnyerésének legfontosabb tudása. Ez a felismerés áll a mai zöld átmenet és az egyre erősödő fenntarthatósági gondolkodás mögött. A következő évtizedek új technológiái, gazdasági ágazatai, nemzeti sikerei mögött a társadalmi és természeti fenntarthatóság felé vezető megoldások állnak. A magyar nyelv képességei a fenntartható fejlődés bőséges szellemi forrásai.”

Azt is írja Matolcsy, hogy a magyar nyelvben él a legtöbb mozgást jelentő ige, amit erősít a mellérendelő szerkezet, „ami a függőség helyett a függetlenség és a szabadság forrása”. Szerinte így érthető, gazdaságunkban „miért uralkodó a kisvállalati, mikro-vállalkozói szerkezet”, és ezért sem véletlen, hogy „mindenben jók vagyunk/lehetünk, ami mozgás, a járműipartól a szolgáltatásokig, az agy kreatív elgondolásaitól az olimpiai sportágakig, a festészettől a filmig.”

A magyar az MNB elnöke szerint mindezek mellett a kettőség és az ellentétek, valamint a család, vezetők, idősek tiszteletének nyelve is. Mindez kihat a magyarok „lelki szerkezetére”, és végső soron gazdasági teljesítményére is.