Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Egyre többe kerül Lengyelországnak a magyar kormánnyal való szövetség – érvel a jobbközép lengyel napilap, a Rzeczpospolita kommentárjában a lap egyik újságírója, Jędrzej Bielecki. A cikk sorra veszi, hogy a gazdaságpolitikától a külpolitikáig számos területen akasztja meg az Orbán-kormány az Európai Unió működését a sorozatos vétókkal.
Példaként hozza fel, hogy azért, mert ilyen területeken az EU-ban egyhangú döntésre van szükség, a magyar kormány miatt veszélybe kerülhet a multinacionális vállalatokra kivetendő globális, 15 százalékos minimumadó terve. Magyarország Kína érdekében vétózott egy uniós nyilatkozatot, ami a hongkongi önkényeskedésért ítélte volna el Pekinget – hozza az újabb példát a lap –, de az izraeli-palesztin konfliktus békés rendezésére felszólító nyilatkozat esetében is a magyar volt az egyetlen kormány, amelyik vétózott.
Magyarország hagyja, hogy Kína eszköze legyen az EU-megosztására – írja a lap –, és Vlagyimir Putyintól is van miért jutalmat remélnie Orbán Viktornak.
Lengyelország érdeke a szorosabb uniós integráció, de Orbán ténykedése az ellenkező irányba hat. Emmanuel Macron francia elnök például a kétsebességes Európa híve, és bár az ilyen törekvéseknek Angela Merkel német kancellár eddig ellenállt, ő két hónap múlva leköszön. Heiko Maas német külügyminiszter is felvetette már, hogy meg kellene szüntetni a tagállami vétó lehetőségét.
A Rzeczpospolita szerzője ezért amiatt aggódik, hogy a magyar vezetés végül olyan reakciót provokál ki, ami Lengyelország számára is kellemetlen. A 7-es cikk szerinti eljárás ugyan összehozta Varsót és Budapestet, a két ország kormánya megvédi egymást, amikor a jogállamiság elleni támadások miatt bírálják valamelyiket – de ez a szövetség Lengyelország számára lassan többe kerül, mint ami hasznot hoz.
(Via mandiner.hu)
