7,4 milliárd eurós az uniós csomag, melyet Egyiptom kap azért, hogy az Európai Unió tagállamai tovább csökkenthessék függésüket az orosz földgáztól. „Stratégiai partneri szintre emeljük az együttműködésünket Egyiptommal” – hangsúlyozta Ursula von der Leyen Kairóban. Egyiptom 5 milliárd eurós kölcsönt kap az Európai Uniótól kedvező feltételek mellett, mert a legnagyobb arab államot három oldalról is háborús konfliktus veszi körül:

• A Gázai övezetben az izraeli hadsereg a Hamász terrorakcióját megtorolva az egyiptomi határhoz szorítja a 2 milliós palesztin lakosságot.
• Líbiában két kormány is küzd egymással, és több milícia harcol egymás ellen.
• Szudánban a hadsereg különböző részei fordultak egymás ellen. Ráadásul ott az orosz Wagner-hadsereg is jelen van, amely a kínai aranybányákat védelmezi.

Egyiptom területén 9-10 millió menekült él, és a számuk állandóan növekszik – írja az AFP hírügynökség tudósítója Kairóból. Szudánból négymillióan, Szíriából 1,5 millióan menekültek Egyiptomba, amely maga is komoly gazdasági gondokkal küszködik.

Egy magát megnevezni nem kívánó magas rangú uniós diplomata azt is elmondta a Politicónak, hogy „a terrorizmus elleni harcban is fokozzuk az együttműködést. Ebből a szempontból Egyiptom döntő fontosságú tényező a Közel-Keleten”. Abdel Fattah Sziszi egyiptomi államfő korábban a titkosszolgálat feje volt, aki meghatározó szerepet játszott a Muzulmán Testvériség nevű iszlamista szervezet elleni harcban. A Hamász ennek az iszlamista szervezetnek a helyi alakulata a Gázai övezetben.

„Jelenleg nem a Gázai övezetre fókuszálunk elsősorban, hanem a hosszú távú együttműködés alapjait fektetjük le” – mondta a magát megnevezni nem kívánó magas rangú uniós tisztviselő.

A migráció megállítása is fontos feladat

Jól mutatja ezt, hogy Ursula von der Leyenen kívül Kairóban tárgyalt Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, Kiriakosz Micotakisz görög kormányfő, Ciprus államfője, Nikosz Krisztodulidesz, az osztrák kancellár, Karl Nehammer, valamint Belgium miniszterelnöke, Alexander de Croo. Utóbbi azért, mert jelenleg Belgium az Európai Unió soros elnöke.

„Egyiptomot fontos partnernek tekintjük abban a törekvésünkben, hogy megszüntessük az illegális bevándorlást” – jelentette ki a belga miniszterelnök Kairóban. A Frontex statisztikái szerint tavaly 158 ezer migráns érkezett az Európai Unióba a Földközi-tengeren keresztül. Ez egy év alatt 50 százalékos növekedést jelent.

Nem mindenki örül azonban: a Human Rights Watch civil szervezet bírálta az Európai Unió és Egyiptom stratégia egyezményét, mondván: „Egyiptomban a hatóságok durván bánnak a migránsokkal.” A Human Rights Watch szerint „az Európai Unió pénzzel akarja megoldani a migránsproblémát, olyan autoriter kormányokat támogatva, amelyek semmibe veszik az emberi jogokat”.

Egyiptomból 2016 óta egyetlenegy hajó sem indult Európa felé, amely migránsokat szállított volna. Ettől függetlenül érkeznek migránsok Európába Egyiptomból, mert átkelnek a határon, és Líbiából, illetve Tunéziából vágnak neki a Földközi-tengernek.

Egyiptomnak nagyon kell a pénz

A legnépesebb arab állam súlyos gazdasági válságba süllyedt: az IMF nemrég hagyott jóvá egy 8 milliárd dolláros kölcsönt, melynek ára a gazdasági reform. Ez a többi között azt jelenti, hogy emelték a kamatlábat, és megszüntették a nemzeti valuta kötött árfolyamát.

Egyiptom gondjai jelentős mértékben a háborús helyzettel függenek össze, hiszen a Szuezi-csatorna az ország egyik legfontosabb bevételi forrása. A forgalom akadozik, mert az Irán által támogatott húszi lázadók rendszeresen támadják a kereskedelmi hajókat.

Egyiptom államadóssága az egekbe emelkedett, meghaladja a 165 milliárd dollárt. Ez azt jelenti, hogy az adósságszolgálat elviszi a költségvetés jelentős részét: idén Egyiptomnak 42 milliárd dollárt kell kifizetnie ezen a címen.