Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Alaposabban belenézett volna az MVM Corvinus projektje rétegrepesztéses technológiával zajló gázkitermelésének részleteibe a Greenpeace, de hiába küldték el észrevételeiket és próbáltak csatlakozni ügyfélként a nyékpusztai gázmező ügyében zajló környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljáráshoz, a kérelmüket elutasította a Békés Vármegyei Kormányhivatal.
A környezetvédő szervezet – amely a környezeti és egészségi kockázatok miatt ellenzi a rétegrepesztéses technológiát, és már akciózott is Nyékpusztán, amelynek térségében már a tizedik kutat fúrják a projekt keretein belül –, azt szerette volna megtudni, hogy
- milyen, a környezetre potenciálisan veszélyes anyagokat használnak az eljárás során,
- hogyan óvják az érintett terület vízkészleteit,
- milyen tervek készültek a kitermeléssel járó megnövekedett tehergépjármű-forgalom kezelésére,
- hogyan tervezik csökkenteni a légkörbe engedett, súlyosan klímakárosító metán mennyiségét?
Politikai tevékenység vagy szakmai érdekképviselet?
Az ügyben kiadott közleményükben arról írnak, hogy a kormányhivatal az érdemi válaszadás helyett azt vizsgálta, miért nem kell figyelembe venni a törvény által biztosított, és eddig számtalanszor elismert ügyféli jogaikat, és válaszolni a felvetéseikre. A hivatal vitatta a szervezet területi illetékességét, mivel a „székhelyük nem a hatásterületen van”, amit a Greenpeace abszurdnak tart, mert – mint írták – azért „azt elismerték, hogy működési területük Magyarország”.
A nyékpusztai gázkút. Veszélyes üzem
HVG
Azzal is indokolták az elutasítást, hogy a Greenpeace politikai tevékenységet folytat, amit a szervezet tételesen cáfolt. Szerintük
a kormányhivatal összemossa a szakmai érdekképviseletet és a politikai tevékenységet,
és a döntéssel „megkísérli az egyesületekkel összeegyeztethetetlen, közvetlen politikai tevékenységnek minősíteni például a konferenciák megrendezését, a kommunikációs kampányokat, a szakpolitikai dokumentumok készítését például az éghajlat-politikáról vagy a természetvédelemről. Ha ebben a Kormányhivatalnak igaza lenne, az azt jelentené, hogy mindezekkel csak politikai pártok és politikai hatalomra törekvő szervezetek foglalkozhatnának” – írták.
Szerintük a kormányhivatal döntésével bírósági döntéseket ír felül, és olyan kérdésekben is dönt, amelyekben még az Alkotmánybíróság sem találta magát illetékesnek, sőt az Országgyűlés szerepét is átvenné, amikor a politikai tevékenység fogalmát a jogalkotó helyett definiálja.
A környezetvédők úgy vélik, mindezzel olyan precedenst teremthetnek, amely alapján egy hivatal jogszabályra hivatkozás nélkül, vagyis önkényesen dönthetné el, hogy kinek válaszol és kinek nem, vagyis „megtiltaná a civil szervezeteknek az érdekképviseletet vagy szakpolitikai tevékenységet is”.
A döntés ellen fellebbeztek, a döntés megváltoztatását és ügyfélként elismerésüket kérik Dér Ádám Környezetvédelmi Hatósági Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkártól. Jelezték: ha ez nem történik meg, további jogi eszközökhöz nyúlnak.
