Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
„Az év elején több mint 800 ezer magyar családnál komoly pénz áll a házhoz, ez annak köszönhető, hogy az elmúlt években sokan vásároltak magyar állampapírt. Az állampapírok után 2025-ben 1700 milliárd forintnyi kamatot fizetünk ki a magyar lakosságnak” – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök abban a videóban, amelyben beszámolt a korábban beharangozott Jó Hírről.
Először is szögezzük le: az állampapírok utáni hozamfizetés nem Jó Hír, hanem a dolgok normális menete. Sőt,
ha a magyar állam nem teljesítené ezt a kötelezettségét, az úgynevezett csődesemény lenne, hétköznapi nyelven államcsőd.
Másodsorban az állampapírok utáni hozamfizetés valójában borzasztóan Rossz Hír, adva, hogy ez a pénz hiányozni fog az államháztartásból. Legalábbis egy része, egy része nyilván visszafolyik majd különféle adókon keresztül, ahogy a lakosság elkölti, befekteti stb.
Az államháztartás kamatterhe jelenleg brutálisan magas, idén a GDP 4 százaléka körül várható.
Amit az állam kamatkiadásokra fordít, azt nem tudja szociális kiadásokra, beruházásokra, bármiféle állami funkcióra fordítani. Vagy pedig fedezetet kell rá teremtenie – adóbevételekből.
Amit tesz is, a tavalyi államháztartási beszámolóból is látható, hogy a kormány a közterhek emelésével (különadók bevezetése-fenntartása, adóemelések) foltozgatja a lyukakat.
Mondhatja a miniszterelnök, hogy pénzeső hull a lakosságra, csak éppen nem teszi hozzá, hogy a pénz egy részét kapásból visszaszedi egyebek mellett a kiskereskedelmi különadón keresztül.
Harmadsorban az állampapírok utáni hozamfizetés borzasztó Rossz Hír – a múltból, nagyrészt ugyanis inflációkövető papírok utáni kifizetésekről van szó.
A kifizetések összege nem lenne ekkora, ha nem lett volna az Európa-bajnok, a keresetek reálértékét apasztó infláció, amit több mint egy évig nyögtek a magyar családok.
Sőt, amit még mindig nyögnek, hiszen az árszint nem csökkent, a már majdnem normálisnak tekinthető 4 százalék körüli infláció csak azt jelenti, hogy az árak már csak ennyivel nőnek tovább.
Végül, de nem utolsósorban érdemes megjegyezni, hogy a jelek szerint a miniszterelnök nem ismeri az Alaptörvényt. Teljességgel lehetetlen ugyanis, hogy a hozamfizetésekből 800 ezer „család” részesüljön – legalábbis a „család” alaptörvényi meghatározása alapján: „A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő–gyermek viszony. Az anya nő, az apa férfi.” A KSH legfrissebb, 2023-as adatai szerint
Magyarországon 858 732 darab olyan háztartás van, amelyben pontosan kettő darab felnőtt él, legalább egy darab gyerekkel.
Ezek nyilván nem mindegyikében van házassági kapcsolat a felnőttek között, jó eséllyel Magyarországon így összesen nincs 800 ezer „család” (a szűk, alaptörvényi értelemben). És tökéletesen kizárható, hogy mind a nagyjából 800 ezer, a „család” fogalmát kimerítő háztartásnak lenne állampapírja.
