Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Vidéken több helyen is drágább lett a helyi tömegközlekedés, bezzeg Budapesten, ahol komoly anyagi bajok vannak, nem – állapította meg az Állami Számvevőszék.
A Budapesti Közlekedési Központ pénzügyeit ellenőrizte az Állami Számvevőszék – vette észre a Népszava. A jelentés szerint a fővárosi közlekedési cég alulfinanszírozottsága állandósult, a likviditás romlott, a tervbe vett fejlesztések pedig az EU-forrásoktól váltak függővé.
Az ÁSZ megállapította, hogy a vizsgált időszakban, 2019 és 2023 első fele között elszálltak a kiadások – egész pontosan 29,8 százalékkal nőttek, ebből 2019–2021 között a fizetések, 2022-ben az energiaköltségek emelése magyarázta a legtöbbet. Eközben viszont a jegy- és bérletárakat nem emelték. Sőt, a 14 éven alattiaknak még ingyenességet is biztosítottak, amivel 1,1 milliárd forint bevételtől esett el a cég. Az ÁSZ még azt is hozzátette: más nagyvárosok, mint Debrecen, Miskolc vagy Szeged akár 40 százalékkal is emelték a tömegközlekedés tarifáit.
A Számvevőszék szerint a bajok legfőbb forrása az, hogy a főváros az iparűzésiadó-bevételét nem elsősorban a tömegközlekedésre fordította.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
A megosztottságra épít a JobbRandi és a BalRandi, amelyet ugyanaz a cég üzemeltet, a háttérben pedig egy visszás társkeresőiről ismerős név sejlik fel.
A próba eredménye totálisan eltér attól, mint amit a cég kezdettől ígér.