Magunkra is cascót kellene kötnünk, nem csak az autónkra

A biztosítók az elmúlt években egyszerre küzdöttek inflációval, emelkedő működési költségekkel, változó kamatkörnyezettel és új adókkal – mondta a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) konferenciáján a szervezet elnöke, Holló Bence, aki az NN Biztosító elnök-vezérigazgatója is. Az új adó alatt az extraprofitadót értette, amelyet 2022 nyarán vezetett be a kormány arra hivatkozva, hogy a háború, az energiaválság és a megemelkedett állami kiadások miatt szükség van válságkezelési forrásokra. 

A kabinet akkor azt kommunikálta, hogy a stabil bevételű ágazatoknak – így a bankoknak, energetikai cégeknek és a biztosítóknak – nagyobb részt kell vállalniuk a többletterhekből. A biztosítóknál az adó sávosan jelent meg: 1 milliárd forint nyereségig 0 százalék, 1-25 milliárd forint között 4 százalék, 25-50 milliárdnál 8 százalék, az e feletti részre pedig 14 százalék. Bár eredetileg két évre szánták, az adónem 2023 után is érvényben maradt, majd 2025-től megjelent egy komoly segítség, az állampapír-vásárláshoz kötött leírási lehetőség.

Holló Bence, a Magyar Biztosítók Szövetségének elnöke egy korábbi konferencián

MTI / Hegedüs Róbert

„2025-nek már jóval optimistábban futottunk neki, mert némi csúszással ugyan, de sikerült részben leírhatóvá tenni az extraprofitadót” – fogalmazott ezzel kapcsolatban Holló, aki nehezményezte azt is, hogy az extraprofitadó bevezetése nagyon magas adókulcsot és ezzel együtt rendkívül alacsony megtérülést eredményezett a szektorban.

A számok alapján 2024 év végére a szektor nyeresége a 2021-esnek nominálisan 58 százalékát, reálértéken a 42 százalékát teszi csak ki.

Holló szerint ugyan látható egy óvatos javulás, „mintha elindult volna a profit növekedése”, de hozzátette: a megtérülés továbbra is alacsony, elmarad attól a mértéktől, amely megfelelő szintre hozná a szektor tőkevonzó képességét, valamint annak, ami az MNB szerint is ideális lenne. A jelenlegi konstrukció ugyan működik, de a biztosítók egyre szűkülő likviditási lehetőségei miatt hosszú távon nem fenntartható. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, a szektor tudomásul vette, hogy az extraprofitadó 2026-ban is velük lesz, de a Mabisznak továbbra is stratégiai célja az extraprofitadó 2027-es kivezetése.

A HVG-nek adott interjúban arról is beszélt, hogy a biztosítók az állampapírok vásárlásához kötött adóleírás lehetőségét igyekeztek a maximális mértékben kihasználni, és bár a végleges év végi adópozíciók még nem ismertek, úgy látják: amit előzetesen reálisnak tartottak, azt sikerül teljesíteni. Emiatt az állampapír-állomány növekedése már meghaladja a 240 milliárd forintot. Megemlítette azt is, hogy a biztosítók az extraprofitadón felül biztosítási adót is fizetnek, 2024-ben ez mintegy 140 milliárd forint volt.

Szerinte a kormánnyal és a felügyeleti szervekkel folytatott tárgyalásokon felmerülő a nehéz kérdések megvitatásához konstruktívan állnak a magyar biztosítók, példaként említette, hogy a szektor a lakásbiztosítási árstop több tízmilliárdos terhét is önként vállalta.

A konferencián Kerékgyártó Csaba, a Mabisz főtitkárságvezetője arról beszélt, hogy jelenleg 46 biztosító működik Magyarországon, ebben szerepelnek kompozit, élet- és nem életbiztosítók, 13 fióktelep és 4 egyesület is. A szektor mintegy 32 ezer embert foglalkoztat, a kezelt eszközök bruttó értéke pedig „4100 milliárd forint körül van”, így Magyarországon 9,7 millió lakosra több mint 14 millió biztosítási szerződés jut. A nem életbiztosítási területen a lefedettség kiemelkedő: a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) aránya 98,5 százalék, a lakásbiztosításoké pedig szakmai becslés szerint 80 százalék körüli. Az életbiztosítási szegmensben szerinte továbbra is van tér a növekedésre, és nem feltétlenül csak gazdasági okok miatt. Életbiztosításból nagyságrendileg kétmilliót kezelnek.

Holló Bence előadásában – Túri Anikó, a Nemzetgazdasági Minisztérium közigazgatási államtitkárának jelenlétében arról beszélt – hogy társadalmi szempontból is fontos szempont lenne, hogy a kockázati életbiztosítások kommunikációs szinten is megjelenjenek a szociálpolitikai kezdeményezéseiben, amelyek a gyermekvállalást vagy a fiatalok első lakásvásárlását ösztönzik.

Nem adókedvezményt, nem támogatást kérünk, hanem csupán azt, hogy az életbiztosítás jelenjen meg az ilyen programok kormányzati kommunikációjában, hiszen ezek anyagi védőhálót biztosítanak a családoknak

– fogalmazott a Mabisz elnöke. 

„Már annak is örülnénk, ha a nagy szociálpolitikai programok mellett megemlítenék a kockázati életbiztosításokat főleg azokban az esetekben, amelyek az életkezdést vagy az első lakáshoz jutást célozzák hitelfelvétel támogatásával” – magyarázta a HVG-nek Holló Bence.

Az életbiztosítási piac alulpenetrált Magyarországon, ennek szerinte számos oka van. Az életbiztosítások alapvetően két részre oszthatók: kockázati életbiztosítások, melyet Holló Bence egyik kollégáját idézve „ember cascónak” is nevezett, valamint az öngondoskodást szolgáló megtakarítási életbiztosítások. A megtakarítási életbiztosítások komplexebb termékek, melyeket emiatt jellemzően személyesen értékesítenek, ez pedig egyfajta korlátot jelent. Az emberek többsége magától értetődőnek tartja vagyonának biztosítását – ezt mutatja a rendkívül magas lakásbiztosítási penetráció is –, de korántsem ilyen magától értetődő az, hogy a saját életüket vagy egészségüket biztosítsák.

Nyitóképünk illusztráció. Fotó: AFP / Caia Image / Trevor Adeline