Fürdőruha és műfenyő egymás mellett a polcon – tényleg megéri a boltoknak a karácsonnyal fenyegetni már szeptemberben?

Már augusztusban karácsonyi díszek, mézeskalácsok és Mikulások fogadták a vásárlókat sok hazai és külföldi áruházban, miközben a strandpapucsok és iskolakezdési kellékek még a polcokon sorakoznak. A kereskedők egyre korábban hozzák elő az ünnepi kínálatot, aminek egyszerre van bosszantó és tudatos vásárlásra ösztönző hatása – de a szakértők szerint az igazi roham továbbra is novemberben indul.





A Mol szerint amit most az Adria-olajvezeték produkál, arra nem szabad stratégiai döntéseket alapozni

Azon vitatkozik a Mol a horvát Adria-olajvezetéket üzemeltető vállalattal, hogy minek minősült az az olajszállítási etap, amely során a szükségesnél – vagy a szokásosnál – alacsonyabb kapacitással szállított olajat a vezeték Magyarországra. A Mol szerint mindenesetre a próbák tovább erősítik az Adria-vezeték valós képességével kapcsolatos aggodalmakat.


A nagy hadicsel: majdnem annyi pénzt húzhat ki a kormány az EU-ból, amennyit az zárolt a jogállami hiányosságok miatt

Sokáig „elvi alapon” ellenezte a kormány az uniós kölcsönből történő fegyverkezést, de mára olyannyira túllépett morális gátlásain, hogy az egyik legnagyobb összeget kérte a haderőfejlesztési SAFE-hitelből. Megnéztük, mire lehet elkölteni a kapott 16,2 milliárd eurót, és ki jár jól ezzel. A közös európai védelmi hitel történelmi jelentőségű, mely gazdasági előnyei mellett számos kockázatot hordoz. Elemzés.





Adria kontra Barátság: mi kell valójában ahhoz, hogy Magyarország leváljon az orosz olajról?

Az Oroszországról való magyar energetikai leválást nagyban megkönnyítené, ha egy 10–20 évre szóló amerikai–horvát–magyar megállapodás születne az olajszállításról. Az Adria-vezeték bővítését pedig az amerikai fél előfinanszírozhatná 200 millió euróval, amelyet aztán tonnánkénti felár formájában térítenének vissza a vásárlók – hívja fel a figyelmet energetikai szakértő szerzőnk. Vélemény.


MNB: Magyarország egyre inkább leamortizálódik

Az állam az osztogatások és az államadósság magas finanszírozási igénye miatt fogja vissza beruházásait, a vállalkozások beruházásai a bizonytalan környezet, stagnáló gazdaság, magas kamatok miatt kritikusan alacsony szinten állnak, és a lakossági beruházásoktól sem várható csoda.