A magyar–osztrák vasúttársaság az Európai Befektetési Bank hiteléből finanszírozná 13 új intercity motorvonat beszerzését a Stadlertől. A kormány március óta nem járul hozzá az ügylethez, a határidő szeptember vége.
A Nagy Márton vezette Gazdasági Kabinet újraindítási akcióterven dolgozik. Ennek a minisztérium szerint része lehet, hogy a lakosság hosszú távú befektetéseit adómentes otthonteremtésbe csatornázzák át. A kormány szeptemberben tárgyalja a kabinet ötleteit.
Nagy Márton minisztériuma nehezményezi, hogy a boltokban drágult a liszt, a tej és a cukor, miután az adott termékek kikerültek a hatósági árkorlátozás (kötelező akciózás) alól.
A volt közlekedési államtitkár szerint a közlekedési miniszter vasútellenes, nem a pénz hiányzik a vasútfejlesztéshez, hiszen közúti fejlesztésekre futja.
A gazdasági minisztériumban meglepődtek, hogy a korábban hatóságilag korlátozott árú termékek drágultak a hatósági árkorlátozás kivezetésével. A tárca – egyelőre – nem mondja meg azt, hogy pontosan hány forintért kellene árulni a lisztet, mindenesetre a mostani árak szerintük „túlzók” és „tisztességtelenek”, ezért versenyjogi és fogyasztóvédelmi vizsgálatot indít.
Nem elég újraindítani a magyar gazdaságot, az is fontos, hogy a növekedés inkluzív, azaz befogadó legyen – magyarázta nemrég Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. Ez már csak azért is jól hangzik, mert a mostani növekedésünk a közelében sincs sem a kormány eredeti terveinek, sem annak, amit az ország jelentős része érdemi javulásnak érezne. A miniszter az elmúlt pár évtized egy új fogalmát dobta be ezzel; közgazdasági elméleteket bemutató sorozatunkban most azt nézzük meg, mennyi értelme van ennek Magyarországon, és egyáltalán mit kellene tenni ahhoz, hogy tényleg mindenki nyerhessen a növekedésen.
Egyebek mellett ezt is előírják a tavasszal leköszönt Európai Parlament által elfogadott pénzmosás elleni szabályok és irányelvek, amelyek egy részét a tagországoknak 2026 közepéig, másik részüket 2027 közepéig kell átültetniük. Az új jogszabály-csomag felülírja a hazai pénzmosás elleni törvény rendelkezéseit is, még ha utóbbiak bizonyos esetekben – például a készpénzes ügyletek felső összeghatárában – szigorúbbak.
Több tényező együtt magyarázza, miért nem fogyaszt a magyar – például, hogy a nyugdíjak, családtámogatások, vállalkozói jövedelmek közel sem nőttek úgy, mint a bérek. Az egyenlet pontos megoldását a jegybank szeptemberben közli. Az infláció hosszú árnyékot vet, még mindig ezt látja a legnagyobb problémának mind a lakosság, mind a vállalkozások. Idén még egy vagy két 25 bázispontos kamatcsökkentés lehet.
A kórházak tavaszi adósságrendezése után jelenleg a Készenléti Rendőrség, az ORFK és a BRFK adóssága a legnagyobb a költségvetési intézmények közül, amelyek összesített adósságállománya közel 80 milliárd forint.
Fájdalmas átalakulással keresi a kiutat a gödörből a személyi számítógépek aranykorában a chippiacot uraló amerikai Intel, amely az utóbbi időben minden fontos iparági trendről lemaradt.
Új csodafegyvert villantott fel Rogán Antal, majd Nagy Márton: a szakmunkáshitelt. Csakhogy 2021-ben már megpróbálkozott egy diákhitelszerű, szakmunkástanulók számára elérhető, szabad felhasználású hitel bevezetésével a kormány: akkor alig fél évet élt meg a konstrukció, mivel olyan sokan próbáltak visszaélni vele, hogy meg kellett szüntetni. A most felvázolt hitel inkább lehet pályakezdési támogatás, amely a munkavállalókon és egyes ágazatokon is segíthet, de nagyon sok még a nyitott kérdés.
A spanyol kabinet nemzetbiztonsági kockázatra hivatkozva elutasította a magyar Ganz-Mávag konzorcium felvásárlási ajánlatát, így kútba esett a magyar kormány által dédelgetett terv.