Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Néhány évvel ezelőtt az izlandi munkavállalók 51 százaléka elfogadta a rövidebb munkaidőre vonatkozó ajánlatot, és egy friss kutatás szerint az ország ebből csak profitált: jelenleg Izland gazdasága a legtöbb európai versenytársát felülmúlja a négynapos munkahét bevezetése után, ami a bérek csökkentése nélkül jött létre, és az is kiderült, hogy a munkavállalók jóléte is jelentős mértékben javult ezáltal – írta meg a CNN.
Izlandon a legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta, és a gazdasági növekedés tempója gyorsabb, mint a legtöbb európai országban – derül ki a brit Autonomy Institute és az Izlandi Fenntarthatóságért és Demokráciáért Egyesület (Alda) kutatásából.
Korábban két kísérletet tettek arra, hogy bevezessék a négynapos munkahetet: először 2015 és 2019 között a közszféra alkalmazottai heti 35-36 órát dolgoztak fizetésük csökkentése nélkül, közülük sokan előtte a szokásos 40 órában dolgoztak.
A kísérletek célja az volt, hogy a termelékenység fenntartása vagy növelése mellett javítsák a munka és magánélet közötti egyensúlyt. Ez mind működött, közel 2500 ember vett részt a néhány évvel ezelőtti tesztelési szakaszban, ami akkor az izlandi dolgozó népesség egy százalékát jelentette.
A kísérleteket követően a szakszervezetek országszerte több tízezer tagjuk munkaidejének csökkentéséről tárgyaltak.
2023-ban Izland gazdasága 5%-kal bővült, így az európai gazdaságok között Málta után második helyen áll a Nemzetközi Valutaalap legfrissebb adatai szerint. Ez jóval magasabb, mint az ország átlagos, csaknem 2%-os növekedési üteme a 2006 és 2015 közötti évtizedben – ezután kezdték el bevezetni a rövidebb munkahetet.
Az IMF azonban az idei és a következő évre lényegesen lassabb növekedést jósol Izlandnak, a belföldi kereslet gyengülése és a turisztikai kiadások növekedésének lassulása miatt.
Az ország alacsony munkanélküliségi rátája a gazdaság vitalitásának erős mutatója – emelte ki a két kutatóintézet. Az IMF World Economic Outlook kiadványa szerint ez az arány tavaly 3,4% volt, ami alig több mint fele a fejlett európai gazdaságok átlagának. Az ügynökség várakozásai szerint ez a szám ebben az évben és jövőre 3,8%-ra emelkedik.
Az elmúlt években Európában és a tengerentúlon is vállalatok tucatjai kísérleteztek a négynapos munkahét bevezetésével. Magyarországon többek közt a Magyar Telekom és a Libri-Bookline már kipróbálta azt, de nem igazán váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Előbbinél arra jutottak, hogy a négynapos modell nem volt alkalmazható egységesen minden munkatársra, és többségük munkája jellege vagy élethelyzete miatt nem tudott ebben a modellben kellő hatékonysággal dolgozni. Hosszú távon kihívásokat jelentett az is, hogy a vegyes munkarenddel működő csapatokat összehangolják.
