Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Július 27-én az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió átfogó vámegyezményben állapodtak meg.
Közel 10 éve kísérleteztek a rövidebb munkahéttel a szigetországban. Ott működött, minden szinten, nálunk több próbálkozás is befuccsolt.
Néhány évvel ezelőtt az izlandi munkavállalók 51 százaléka elfogadta a rövidebb munkaidőre vonatkozó ajánlatot, és egy friss kutatás szerint az ország ebből csak profitált: jelenleg Izland gazdasága a legtöbb európai versenytársát felülmúlja a négynapos munkahét bevezetése után, ami a bérek csökkentése nélkül jött létre, és az is kiderült, hogy a munkavállalók jóléte is jelentős mértékben javult ezáltal – írta meg a CNN.
Izlandon a legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta, és a gazdasági növekedés tempója gyorsabb, mint a legtöbb európai országban – derül ki a brit Autonomy Institute és az Izlandi Fenntarthatóságért és Demokráciáért Egyesület (Alda) kutatásából.
Korábban két kísérletet tettek arra, hogy bevezessék a négynapos munkahetet: először 2015 és 2019 között a közszféra alkalmazottai heti 35-36 órát dolgoztak fizetésük csökkentése nélkül, közülük sokan előtte a szokásos 40 órában dolgoztak.
A kísérletek célja az volt, hogy a termelékenység fenntartása vagy növelése mellett javítsák a munka és magánélet közötti egyensúlyt. Ez mind működött, közel 2500 ember vett részt a néhány évvel ezelőtti tesztelési szakaszban, ami akkor az izlandi dolgozó népesség egy százalékát jelentette.
A kísérleteket követően a szakszervezetek országszerte több tízezer tagjuk munkaidejének csökkentéséről tárgyaltak.
2023-ban Izland gazdasága 5%-kal bővült, így az európai gazdaságok között Málta után második helyen áll a Nemzetközi Valutaalap legfrissebb adatai szerint. Ez jóval magasabb, mint az ország átlagos, csaknem 2%-os növekedési üteme a 2006 és 2015 közötti évtizedben – ezután kezdték el bevezetni a rövidebb munkahetet.
Az IMF azonban az idei és a következő évre lényegesen lassabb növekedést jósol Izlandnak, a belföldi kereslet gyengülése és a turisztikai kiadások növekedésének lassulása miatt.
Az ország alacsony munkanélküliségi rátája a gazdaság vitalitásának erős mutatója – emelte ki a két kutatóintézet. Az IMF World Economic Outlook kiadványa szerint ez az arány tavaly 3,4% volt, ami alig több mint fele a fejlett európai gazdaságok átlagának. Az ügynökség várakozásai szerint ez a szám ebben az évben és jövőre 3,8%-ra emelkedik.
Az elmúlt években Európában és a tengerentúlon is vállalatok tucatjai kísérleteztek a négynapos munkahét bevezetésével. Magyarországon többek közt a Magyar Telekom és a Libri-Bookline már kipróbálta azt, de nem igazán váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Előbbinél arra jutottak, hogy a négynapos modell nem volt alkalmazható egységesen minden munkatársra, és többségük munkája jellege vagy élethelyzete miatt nem tudott ebben a modellben kellő hatékonysággal dolgozni. Hosszú távon kihívásokat jelentett az is, hogy a vegyes munkarenddel működő csapatokat összehangolják.
Július 27-én az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió átfogó vámegyezményben állapodtak meg.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
Adózási és adatszolgáltatási kötelezettségek 2025. július 30. és 2025. augusztus 31. között.
Orbán Viktor szerint Magyarországnak el kell érnie egy „humánerőforrás-fölényt”, és jó úton is vagyunk ehhez, mert mi költjük a legtöbbet oktatásra. Az adatok szerint ez sajnos nem igaz.
Trump 8-10 napon belül dönthet az újabb szankciókról. Végignéztük, ez hogyan érintené Magyarországot és általában a világpiacot.
Békés Márton némileg árnyalta Orbán Viktorék narratíváját a Tisza elnökéről.