A megbeszélések, találkozók sikerességét egy sor környezeti tényező befolyásolhatja, a résztvevők számától és személyiségétől kezdve az ebéd minőségén át az italválasztékig. Mutatunk egy tényezőt, amire eddig talán nem gondolt.
Kutatási eredmények sora bizonyítja, milyen döbbenetes hatással van viselkedésünkre és döntéseinkre a környezetünk. Hajlamosak vagyunk például kevesebbet enni a büféasztalról, ha kisebb tányért kapunk, vagy konzervatívabban voksolni, ha a szavazóhelyiséget nem iskolában, hanem templomban jelölik ki.
A fenti példákban a döntés és a viselkedés nem közvetlen kérés vagy ráutalás eredményeképpen alakul így. Egyetlen környezeti tényező befolyásolja, amely egyfajta automatikus és tudattalan változást élesít a viselkedésünkben.
Azonkívül, hogy a helyszínválasztással befolyásolhatjuk a szavazást, vagy a tányér méretével csökkenthetjük a kalóriabevitelt, vajon létezik-e más terület is, ahol a környezet kismértékű megváltoztatása nagy különbségekhez vezet?
Mi a helyzet például az üzleti tárgyalásokkal?
Joan Meyers-Levy és Juliet Zhu kutatók szerint például fontos szerepe van a találkozónak helyet adó helyiség belmagasságának: az emberek elvontabban és kreatívabban gondolkodnak, ha a mennyezet magas, konkrétabban és kényszeredettebben, ha alacsony.
Hogy teszteljék ezt az elméletet, a kutatók elvégeztek egy sor kísérletet, amelyekben a résztvevőknek anagrammákat kellett megfejteniük. Az egyik csoport kis (2,5 méteres) belmagasságú helyiségben oldotta meg a kapott feladatokat, míg a másik egy magasabb (3 méteres) helyiségben dolgozott.
A megfejtésre váró anagrammák egy része a szabadság és a kreativitás fogalomköréből merített kifejezéseket rejtett, mint például felszabadított, korlátlan és egyenjogú. Mások a bezártság fogalomköréhez tartoztak, mint például korlátozott, kötött és visszatartott.
Mikor hová jobb összehívni egy mítinget?
A kutatók azt találták, hogy a résztvevők a szabadsággal kapcsolatos anagrammákat gyorsabban, a bezártsággal kapcsolatosakat pedig lassabban fejtették meg a magas mennyezetű helyiségben. Az alacsony mennyezetű szobában épp az ellenkezője történt: a résztvevőknek itt a bezártsággal összefüggő anagrammák megfejtése sikerült hamarabb.
Az ellenőrző kísérletek azt is megmutatták, hogy a magas plafonú szobában lévő résztvevők hamarabb jöttek rá az absztrakciók közötti összefüggésekre – ami a kreatív gondolkodás egyik kulcsfontosságú eleme –, mint az alacsony mennyezetű helyiségben lévők.
A felmérés eredményei arra utalnak, hogy ha üzleti találkozót, workshopot vagy képzést szervezünk, ahol a célok megvalósításához kreatív gondolkodásra van szükség, érdemes magas mennyezetű helyiséget választanunk helyszínül.
Ha azonban a megbeszélésen egy adott témával vagy problémával foglalkozunk, vagyis nem új ötletek születésénél kívánunk bábáskodni, hanem konkrét tettekre és tervekre van szükség, akkor az alacsonyabb mennyezetű hely a célravezetőbb.
A fenti cikk Kis lépés, nagy hatás című könyv szerkesztett fejezete.
Miért hiszünk jobban annak az orvosnak, aki sztetoszkópot hord a nyakában, és hogyan erősíthetjük mi is a hitelességünket? Miért adományoztak az emberek 18 ezer dollárt egy kutya megmentésére, és hogyan növelhetjük mi is jótékonysági kampányaink sikerét? Steve J. Martin, Noah J. Goldstein és Robert B. Cialdini, a meggyőzés tudományának szakértői Kis lépés, nagy hatás című könyvükben 52 egyszerű módszert mutatnak be, amelyek segítségével befolyásolhatjuk mások döntéseit. A könyvet itt rendelheti meg kedvezménnyel.
Tovább aprítja az egykori akadémiai kutatóhálózatot a kormányzat. Meglehet, hogy a humán tudományokkal foglalkozó intézetek megszűnnek, ha azokat végül valóban az ELTE-hez csatolják.
Nem minden magyar hullarabló. Maradtak még páran, akik agresszornak látják az agresszort és áldozatnak az áldozatot.
Egy pár hónapja alapított cég lesz a bérlő, amely zenei klubokat tervez létrehozni régi ipari épületekből.
