A homeyness (ejtsd: hóminesz) főnév jelentése „otthonosság”. Először a 19. század közepén használták annak kifejezésére, hogy valami olyan, mint otthon. Úgy jellemzik, hogy kényelmes, intim, gyakran mondják belső terekre vagy kézzel faragott tárgyakra, és általában természetes, egyszerű dolgokra értik. Minden, ami a békebeli időkre emlékeztet.

Nora a gyerekkori asztalánál ül – amit 18 dollárért vettek egy mára megszűnt textilgyárban, az egykor virágzó szülővárosában –, és az apró karcolásokból kirajzolódó csipkés mintázatot tanulmányozza. Elképzeli azt a sok-sok nőt, akik a karcolásokat okozták, olyan nők, mint ő, akik próbáltak javítani kicsit a családjaik sorsán. „Volt, hogy úgy éltem, mint azok a réges-régi varrónők – meséli. – Amikor nem volt meleg víz, a nappali közepén, lavórban mosdattam a gyerekeimet, a szappanos vizet pedig utána kiöntöttem a tornácról. Ünnepi fogásokat készítettem a két négyzetméternyi asztallapon, és közösséget, egyfajta bajtársiasságot éreztem mindenkivel, aki már végzett rajta kétkezi munkát.” Nora varr, süt, köt, és különös élvezetét leli abban, hogy dekoratív fabetűket fest a gyerekeinek és a barátai gyerekeinek. „Állandóan rájuk gondolok, miközben az asztalnál ülve készítem, és elveszek ebben a parányi, boldog világban.”

Ez a homeyness. A homeyness – vagyis az otthonosság – párnák, gyűjtemények, kötögetés, kézimunkaasztalok képét idézi, és nagyon sok fáét. Gondoljunk Winona Ryder 1995-ös filmjére, A szerelem színeire. Amerikában ez FONTOS. Steph, egy barátnőm barátnője Massachusettsből azt mondja, egy hely akkor homey, ha kényelmes és barátságos. „Mint anyukám húslevesének és kenyerének illata – mondja. – Legyen annyira tiszta, hogy ne akarjak nekiállni takarítani, ugyanakkor legyen elég dekoráció vagy rendetlenség, hogy ne legyen annyira steril.” A túl modern az rideg, és a rideg a homeyness ellentéte.

A homeyness fontosabbnak tartja a kényelmet a stílusnál – vagyis a visszafogott, skandináv funkcionalista minimalizmus elég sokkoló az amerikaiaknak. A homeyness nem a sietős városi élethez való – ellenkezőleg, ürügy arra, hogy lassítsunk. Rachel, a kaliforniai kézimunka-rajongó azt mondja: „A homey azt jelenti, elmerülni az e világi örömökben. Van valami a kézimunkában, ami lassításra kényszerít. Emellett menedék a csúnya nagyvilág elől, kizökkent a modern életből." A struccpolitika hosszú távon nem fenntartható, és nem is kívánatos. Na de alkalmas-e a homeyness arra, hogy átrendeződjünk, feltöltődjünk, és újra feltüzeljük a lelkesedésünket, mielőtt visszatérünk a csatamezőre?

Nora szerint igen. A gazdasági válság és Trump beiktatása után az amerikai álom sokak számára veszélybe került, és ahogy megfogalmazza: „Az élet nem úgy alakult, ahogy terveztük”. A gondolat, hogy lesz biztos állásod, amiből fizetheted a számlákat, vehetsz házat fehér kerítéssel, és még marad annyi, hogy félretegyél gyerekeid tanulmányaira, mára csak álom. Amikor Norának és a férjének megszületett az első gyerekük, még mindig lakást béreltek, de szerettek volna a kicsinek olyan gyerekkort adni, mint amilyen az övék volt. „Olyan helyre vágytam, ahol otthon érzem magam, hacsak átmenetileg is – magyarázza –, ezért mint sok más, mindenre elszánt anya, aki finoman szólva sem él ideális körülmények között, lelkesen belevetettem magamat a kézimunka összes válfajába.”

unsplash.com

Egyre több amerikai érez így

A Kreatív Iparágak Szövetsége (AFCI) szerint az amerikai háztartások felében folytatnak valamiféle kézimunkát. A nosztalgia nagy motivációt jelent Rachaelnek, a keresztszemes hímzés rajongójának Floridából, aki saját kenyeret és szappant is készít. „Tetszik, hogy olyasmit csinálhatok, amit a nagymamám és az ő nagyszülei is csináltak. Tudatosan visszanyúlunk a régi időkhöz.”

A steppelés, „foltvarrás” (quilt) tekinthető az Amerikai „Egyesült” Államokat alkotó különböző nációk metaforájának is. Ahogy a steppelésnél sok különböző színű, anyagú és múltú anyagot varrnak össze, hogy valami egységes jöjjön létre, úgy a legjobb pillanataiban Amerika is a részei együttműködése és kombinációja. Így nézve a steppelés a modern Amerika szimbóluma – ami előnyösebbnek tűnik a régimódi „olvasztótégely” analógiánál. Már az ágynemű is átpolitizálódik. „Büszkék vagyunk rá, hogy bevándorlók országa vagyunk, de arra is kíváncsiak vagyunk, honnan jöttünk – fogalmazza meg egy barátom –, igényünk van a történelmünkre.”

Az AFCI szerint a leglelkesebb kézimunkázók az ország átlagéletkoránál fiatalabbak, és az Y generáció tagjai az internetet nevezik meg inspirációs forrásként (írd be, hogy #crafting a tetszés szerinti eszközbe, hátha te is megfertőződsz). De azt is sokan említik, mennyire élvezik, hogy a kezükkel csinálhatnak valamit. „Mindent egyre inkább automatizálnak, így valami kézzelfoghatót készíteni úgy, hogy közben nem kell egy képernyőt bámulni, nagyon megnyugtató” – írja le az érzést Rachael, aki szerint generációja nagyon környezettudatos.

"Látjuk az előttünk lévő generációk életvitelének eredményét. Ott a Nagy-korallzátony, vagy az élőlények tömeges kipusztulása az óceánokban, amit a vízben lebegő szemét és műanyagszennyezés okoz, és nem akarjuk ezt.”

De a homeyness nemcsak a világot mentheti meg, hanem jelentős összegeket is spórolhatunk a segítségével, ami fontos egy olyan időszakban, amikor a gazdaság és a lakáspiac ilyen válságos helyzetben van. „Gondolnunk kell nyugdíjaskorunkra, mert már semmi nem garantálja a szociális hálót, a nyugdíjat, vagy hogy lesz, aki segíteni fog” – mondja Rachael. A homeyness nem merül ki abban, hogy kifosztjuk a helyi kézművesboltot anyagért, és aztán elbarikádozzuk magunkat a világ elől; az együttlétről és a szeretetről is szól.

unsplash.com

Hogyan hat mindez az egészségre?

hvgkonyvek.hu

A San Franciscó-i Állami Egyetem kutatói szerint, ha új kihívás elé állítjuk magunkat, az új idegpályákat hoz létre az agyunkban, és egy új készség elsajátítása boldogabbá tehet.

Az Oxford Review of Educationben megjelent tanulmány szerint a hobbitevékenységek pozitívan hatnak az egészségünkre, és segítségükkel jobban kezeljük a stresszt.

A Londoni Egyetem kutatása szerint, ha új képességet tanulunk, azonnali hatással van az önbecsülésünkre, céltudatossá tesz, és segít tágítani az ismeretségi körünket. Vagy ahogy a texasi Becca fogalmaz: „A steppelés, a foltvarrás közösséget jelent.”

Ha valami homey-t készítünk, az a szeretet fizikai megtestesülése. A homeyness pedig boldogságot jelent, vagy legalábbis jelenleg sok amerikai számára ez áll a legközelebb ehhez. Úgyhogy rajta, kézműveskedjünk! Varázsoljuk otthonossá a minket körülvevő helyeket, tegyük a hobbijainkat homey-vá. Azután osszuk meg másokkal. Remek érzés lesz!

A fenti cikk Helen Russell Boldogságatlasz című könyvének szerkesztett részlete.

Állandóan gürcöl, nincs ideje magára, és még csak nem is élvezi a munkát? Helen Russell – az Egy év a világ legboldogabb országában szerzője – új könyvében feltárja 30 nemzet boldogságreceptjét, és segít megtalálni a legmegfelelőbbet az örömteli mindennapokhoz. A Boldogságatlaszt itt rendelheti meg kedvezménnyel.