Sok cégvezető nem érti, hogyan is működik a gyorsan haladó és önszerveződő innovátorcsapatokra alapozó agilis módszertan. Az egyik gyakori tévedés például, ha az agilitás csupán egy eufemizmus a létszámleépítésre - mutatnak rá a Csináljuk jól az agilitást! című könyv tanácsadó szerzői. Részlet.
Gyakran hallani, hogy az agilitás remek módszertan, de csak az IT-részlegeknek és az ő technológiaalapú innovációikhoz való. Erről nyilván nem hallottak még az amerikai közszolgálati rádiónál, ahol új műsorok kifejlesztéséhez használták. De újdonság lehet ez a Gripen vadászgép vagy a háztartási gépeket gyártó Haier fejlesztőinek, és még sok másik vállalatnak is, ahol agilis módszereket vetettek be az ellátási lánc átalakítására.
Tagadhatatlan, hogy az agilis módszertan az IT-világban terjedt el a leggyorsabban. De ma már széles körben – számos, különféle közegben, sok esetben olyan helyeken is, amelyeknek alig van közük a technológiai fejlesztésekhez – alkalmazzák, méghozzá nagy sikerrel.
Az agilitás nem egyenlő a létszámleépítéssel
A módszertan helytelen használata a vállalatvezetők cinikus hozzáállásából ered. Gondoljunk csak a Sears áruházlánc elnök-vezérigazgatójának, Edward S. Lampertnek arra a 2017-es sajtóközleményére, amelyben ravaszul így fogalmazott:
„A ma bejelentett költségcsökkentési cél mellett folytatjuk a vállalat működési modelljének és tőkeszerkezetének felülvizsgálatát, hogy agilisabb és innovatívabb kereskedőcég legyünk, amely a tagság élményére fókuszál.”
Ebben a kontextusban az agilitás említése csupán egy eufemizmus volt a létszámleépítésre. Ezzel az attitűddel Lampert egyáltalán nincs egyedül. Havonta kapunk felkéréseket, amelyek valahogy így kezdődnek:
„A projekt célja (ha elfogadod a küldetést), hogy még idén 30 százalékkal csökkentsük a működési költségeket, miközben átalakítjuk a szervezetet, hogy agilisan működjön, és igazodjon a digitális technológiához.”
Aki ilyen felkéréseket küld, nem fogja fel, hogy alapvető különbségek vannak a tömeges és kaotikus létszámleépítés és az agilis működés között. Először is, a tömeges elbocsátásokra jellemzően több szakaszban, és általában elsietett átszervezések és éves költségvetési ciklusok nyomán kerül sor. Ez pedig szöges ellentéte a folyamatos tanulásnak és alkalmazkodásnak, amelyet az agilis módszertan előír.
Másodszor: a felső vezetésnek szokása zárt ajtók mögött megtervezni az elbocsátásokat, majd új szervezeti struktúrákkal és fix célokkal előállni. Ez teljesen összeegyeztethetetlen azzal az agilis alapelvvel, miszerint a munkavégzéshez legközelebb állókat érdemben be kell vonni a tervezésbe, hogy segítsenek felismerni, hol vannak még fejlődési lehetőségek.
És ami a legrosszabb, az agilitást a létszámleépítés szinonimájaként használó vezetők viselkedésükkel akarva-akaratlan az „antiagilitás” megtestesítőivé válnak. Számukra a vállalatirányítás prediktív, parancsvezérelt események sorozatát, nem pedig agilis, tesztelésen és tanuláson alapuló szervezeti kultúra kialakítását jelenti.
Ráadásul kutatások bizonyítják, hogy tömeges elbocsátások hatására nő a kockázatkerülés és lassul az innováció. Mindenki új pozícióért hajt. A munkavállalók minél több kulcstevékenységet akarnak a saját irányításuk alá vonni – mindegy, mi áll a szervezeti ábrán. Minden tőlük telhetőt megtesznek azért, hogy nekik garantáltan legyen szék a fenekük alatt, amikor megint leáll a zene, mint a gyerekkorunkból jól ismert partijátékban.
A fenti cikk Darrell Rigby, Sarah Elk és Steve Berez Csináljuk jól az agilitást! című könyvének szerkesztett részlete.
Csapataink agilisak, de hogyan tovább? - Jöjjön el ingyenes webináriumunkra! A ShiwaForce szakemberei az agilitás skálázásáról beszélnek február 15-én. Részletek és regisztráció: konferencia.hvg.hu
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
