szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Gyakran elfelejtjük, hogy a gyógyulás nem csupán a betegségtől való megszabadulást jelenti, hanem az egész ember helyreállítását is. Szerkesztett részlet Ellen J. Langer világhírű pszichológus Tudatos test című könyvéből.

Ötvenhat éves korában anyámat mellrákkal diagnosztizálták. A prognózis az elejétől borúlátó volt. Orvosai szerint csak néhány hónapja volt hátra, én azonban makacsul próbáltam felvidítani, és úgy tettem, mintha ez a rémálom majd elmúlna.

Aztán valami elképesztő történt: a rák eltűnt. Először mind fellelkesültünk, de hamarosan rájöttem, milyen árat fizetett anyám a kezelésekért. Mivel elvileg nem volt esélye túlélni a betegséget, az orvosok nem foglalkoztak különösebben azzal, milyen élete lesz a rák után. Amíg a kórházban volt, nem mozgatták a végtagjait, így amikor hazatérhetett, nem tudott lábra állni, és tolószékbe kényszerült.

Míg én anyám felépülését ereje ékes bizonyítékának tekintettem, mindenki más csak az állandó gyengeségét látta. Az ő szemükben még mindig beteg volt, aki kapaszkodott az életbe. Feltételezték, hogy a rák vissza fog térni, és sajnos igazuk lett. Anyám ötvenhét éves volt, amikor meghalt.

Az érintett lelkiállapotával keveset törődnek

A rákról alkotott számos elképzelésünk változott az évek során. Ma már sokszor inkább krónikus betegségként gondolunk rá, nem kimondhatatlan halálos ítéletként. Az onkológiai osztályokon már táplálkozási tanácsadók is dolgoznak, illetve szociális munkások, akik az érzelmi szükségletekről gondoskodnak.

Bizonyos dolgok azonban nem változtak. A rákot jellemzően még mindig olyan betegségként kezelik, amelyben az érintett lelkiállapota kevésbé fontos, mint az orvosi beavatkozások. Pedig a diagnózis, bár hasznos, mégis az átélt tapasztalat egy kis szeletére fókuszál csak. A kontextus hatással van arra, hogyan reagál a testünk, de az orvosi szakma és mi magunk is gyakran figyelmen kívül hagyjuk.

Én láttam, milyen drámai hatással volt ez anyám lelkiállapotára. Láttam, ahogy az orvostudomány megfosztotta őt a kontroll érzésétől, és emiatt betegnek, gyengének érezte magát akkor is, amikor a rák már eltűnt. Anyám nem volt többé az az életteli, gyönyörű nő, akinek egész életemben ismertem. Tehetetlen rákbeteggé vált, aki szorongva várta, milyen kezelést próbál ki rajta legközelebb az orvostudomány.

Anyám tapasztalatai meggyőztek arról, hogy az egészséggel kapcsolatos jelenlegi megközelítésünk betegebbé tehet minket. Az, hogy betegségének kiváltó okain töprengtem, vízválasztónak bizonyult tudományos pályafutásomban.

Tudatos jelenlét – másképp

A „tudatos jelenlét” (mindfulness) kifejezéssel lépten-nyomon találkozom azóta, hogy az 1970-es évek elején megjelent a témában írt könyvem. Nehéz ma kinyitni egy magazint vagy meghallgatni egy interjút úgy, hogy ne használnák benne a „tudatos” szót. Legtöbbször pusztán az elme állapotára utalnak vele, és gyakran hozzák kapcsolatba a meditációval.

A tudatos jelenlét azonban nem más, mint hogy folyamatosan észrevesszük az új ingereket, és ehhez nem kell meditálni. A tudatos jelenlétben észreveszünk olyasmit, amit korábban nem, és rájövünk, hogy a dolgokat, amelyekről azt hittük, ismerjük őket, nem is ismerjük olyan jól, mint gondoltuk.

Abban hiszek, hogy az elme és a test egyetlen rendszert alkot, és az emberi lényben végbemenő minden változás alapvetően párhuzamosan zajlik az elme (kognitív változás) és a test (hormonális, idegrendszeri és/vagy viselkedésbeli változás) szintjén. Ha nyitottan állunk az elme-test egység gondolatához, új lehetőségek nyílnak meg számunkra ahhoz, hogy hatással legyünk az egészségünkre.

Ellen J. Langer
A szerző az első nő, akit professzorrá neveztek ki a Harvard pszichológia tanszékén, ahol jelenleg is dolgozik. Tizenegy további könyv szerzője, köztük olyan nemzetközi bestsellereké, mint a Tudatosság (Mindfulness), a The Power of Mindful Learning (A tudatos tanulás ereje), a Counterclockwise (Az óramutató járásával ellentétesen) és az On Becoming an Artist (Művésszé válni). Úttörő hatású szociálpszichológiai kísérletei révén szerepelt a New York Times Magazine „Year in Ideas” című számában. Világszerte a „mindfulness és a pozitív pszichológia anyjaként” ismerik.

A Counterclockwise-tanulmány – egy kísérleti időutazás tapasztalatai

Kutatóközpontom munkatársaival több mint negyven évvel ezelőtt vizsgáltuk először az elme-test egységet, ebből született a Counterclockwise-tanulmány.

Ebben a kísérletben idősebb férfiak egy héten keresztül úgy éltek, mintha fiatalabb önmaguk lettek volna. Egy olyan házban helyeztük el őket, amelyet úgy rendeztünk be, mintha húsz évvel visszautaztak volna az időben. Minden azt az érzést erősítette, hogy a múltban vannak, amikor még fiatalabbak voltak: a magazinok a dohányzóasztalon, az albumok a lemezjátszó mellett, az ételek a konyhaszekrényben, régi videokazettáról nézhető műsorok.

Arra is megkértük a résztvevőket, hogy viselkedjenek úgy, mintha önmaguk fiatalabb kiadásai lennének. Konkrétan még a legöregebbeknek és a mozgásukban korlátozottaknak is maguknak kellett felvinniük a bőröndjeiket a szobájukba.

Az időgépkísérlet elképesztő eredményeket hozott. A férfiak teste megváltozott. A látásuk, a hallásuk, a testi erejük, még az objektív megjelenésük is javult. A kutatási eredményeink annyira ellentmondtak az elme-test kettősségről alkotott uralkodó nézeteknek és annak, amit lehetségesnek gondoltunk, hogy nem meglepő módon egyesek el sem hitték mindezt.

Engem azonban annyira felvillanyozott a kísérlet és az az elegancia, amellyel demonstrálta az elme-test egységet, hogy azóta is kutatom ezt a területet. Felbátorodtam, hogy próbára tegyek minden ezzel összefüggő, látszólag elrugaszkodott hipotézist: hogyan fázhatunk meg a gondolatainktól, hogyan szabályozhatjuk velük az inzulinszintünket vagy a számunkra szükséges alvásmennyiséget, és hogyan szolgálhatnak pszichés gyógymódként számos krónikus betegségre.

Az elme az elsődleges meghatározója a test egészségének

Kutatómunkám célja mindig az volt, hogy rájöjjek, mennyire fontos a pszichológia az egészségünkhöz, és hogy visszaadjam önmagunknak a testünk feletti kontrollt. Nekiveselkedtem, hogy tudományosan kimutassam, az elme az elsődleges meghatározója a test egészségének, és hogy egyszerű beavatkozások, amelyektől a gondolkodásmódunk megváltozik, drámai mértékben javíthatják a jóllétünket.

Talán mind közül a legfontosabb az a kutatásom volt, amely a tünetek változásának figyelemmel követésére irányult, és amely kimutatta, hogy az olyan krónikus betegségek, mint a szklerózis multiplex, a Parkinson-kór vagy a krónikus fájdalom, enyhíthetők pszichológiai módszerekkel.

Tudatos test
HVG Könyvek

Tudatos test című könyvemben ezt a gondolatmenetet fejtem ki. A kiadvány bemutatja, milyen lehetőségeink vannak egészségünk és jóllétünk javítására – olyan lehetőségek, amelyekre korábban vakok voltunk. Remélem, a könyv segítségével megmutathatom, hogy minden gondolatunk befolyásolhatja az egészségünket.

A fenti cikk Ellen J. Langer világhírű pszichológus Tudatos test című könyvének szerkesztett részlete. A könyvet itt rendelheti meg kedvezménnyel.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!