Tisztelt Ügyvéd úr!

2005 májusában az önkormányzattól vettem egy külterületen lévő zártkertet, melyet csak a földhivatali térképen láttam. A telek nem lett kimérve, mivel bíztam az önkormányzati terület rendezettségében. 2006 júniusában szerettem volna rá egy hétvégi házat építeni: ekkor derült ki, hogy az egyik szomszéd teljesen elfoglalta a telket, amelyre körülbelül 20 évvel ezelőtt már házat is épített. Mint kiderült, ezen a részen a többi telek is eggyel el van tolva, és az általam vásárolt ingatlan így gyakorlatilag eltűnt. Milyen jogi lehetőségem van arra, hogy a területet birtokba vegyem, vagy ha ez nem lehetséges, a vételárat visszakapjam? Az ezt elfoglaló szomszéd vagy az önkormányzat ellen tehetek lépéseket?

Tisztelettel: Végh Sándor

Tisztelt Végh Sándor!

Amikor az önkormányzat átruházta Önre a telket, szavatolnia kellett volna a tulajdonjog megszerezését, azaz az ingatlan birtokba vételét. Mivel tavaly vásárolt telkén már 20 éve ház áll, az önkormányzatnak tudnia kellett volna, hogy az értékesített telek nem adható birtokba. Először tehát az önkormányzat ellen kell lépéseket tennie, attól függően, mit szeretne elérni: ha megnyugtatóan rendezhető az ingatlan-nyilvántartási térkép szerinti birtokállapot, és Ön szeretné az adott telket birtokba venni, kérheti annak birtokba adását. Ha ez nem történik meg, visszakövetelheti a vételárat és annak kamatait.

Ha ezt a pert elindította és lefolytatta, a szomszéd ellen is indíthat eljárást túlépítés miatt. Kérdéses ugyanakkor, tudta-e a szomszéd, hogy háza "átlóg" a másik telekre. Ha jóhiszeműen építkezett túl, akkor Ön kártalanítást kérhet a beépített rész használatáért és az azzal okozott értékcsökkenésért. Kérheti azt is, hogy a szomszédja vásárolja meg a beépített részt, és azt is, hogy vásárolja meg az egész földet. Ez utóbbit csak akkor követelheti, ha a föld fennmaradó része a túlépítés következtében használhatatlanná válik, vagy emiatt a földdel kapcsolatos valamely jog vagy foglalkozás gyakorlása lehetetlenné, vagy túl költségesebbé válik.

Ha a szomszéd rosszhiszeműen járt el, kérheti az épület lebontását is, de csak akkor, ha ez nem ellenkezik az okszerű gazdálkodás követelményeivel. Bontást a bíróság ugyanis csak rosszhiszeműség esetén, indokolt esetben rendel el. A lebontás, és az eredeti állapot helyreálltásának költségei ebben az esetben a szomszédot terhelik.

Tisztelt Ügyvéd Úr,

Kertes házunk egy buszmegálló szomszédságában van, és a szél az ott felhalmozódott szemetet a kerítésünk tövébe és a sövényünk alá fújja. A buszmegállóban lévő kukát rendszeresen föl is gyújtják, és egyébként sem szokták idejében üríteni. Az önkormányzat ugyanakkor rendszeresen bennünket jelent föl a szemét miatt, és nekünk kell összeszedni, és saját költségünkön elszállíttatni. Ez valóban a mi kötelességünk?

Köszönettel:

Pánczél Réka

Tisztelt Pánczél Réka!

A közútkezelő köteles az út mentén elhelyezett szemétgyűlőkben felgyűlt szennyeződéseket eltávolítani. Ebben az esetben többletkötelesség is terheli őket, azaz olyan kukát kell fenntartaniuk, amely alkalmas a hulladék befogadására. Ha a kuka mérete nem megfelelő, gondoskodniuk kell annak megfelelő időközönként történő ürítéséről is. Ha tehát a kerítése tövében lévő szemetet a kukából fújta oda a szél, a közútkezelőnek vagy az önkormányzatnak kell azt eltávolítania. Ennek a részleteit a helyi önkormányzati rendelet is szabályozhatják. Más esetben a járdán lévő port, havat vagy bármi egyebet a tulajdonosnak kell eltakarítania.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Idős édesapám elhunyt, és a hagyatéki tárgyaláson derült ki, hogy tíz évvel ezelőtt öröklési szerződést kötött egy szomszéddal, akit mi sosem láttunk, viszont a szerződés értelmében az állítólagos gondozásért cserébe ő a törvényes örökös. Érdekelne, érdemes-e megtámadnunk a szerződést.

Tisztelettel:

Kelemen András

Tisztelt Kelemen András!

Az öröklési szerződéssel az örökhagyó arra kötelezi magát, hogy a vele szerződő felet tartás vagy életjáradék fejében örökösévé tegye. Az ilyen szerződésnek két alapvető típusa van: az örökös vagy az örökhagyó ellátásáról gondoskodik, vagy életjáradékot fizet számára.

A tartási szerződésre általában személyesen kötelezett a tartó fél, és ezért már életében megkapja a tulajdonjogot. Életjáradéki szerződés esetében a tulajdonjog vagy az örökhagyó halálakor száll át az örökösre, vagy haszonélvezeti joggal terhelve még az örökhagyó életében.

Az ilyen szerződést formai és tartalmi okokra hivatkozva lehet megtámadni. Formai oknak számít például, ha Ön kétségbe vonja, hogy a dokumentum édesapjától származik.

Akkor is érdemes megtámadnia a szerződést, ha a tartásra kötelezett valójában nem viselte édesapja gondját, mindezt azonban tanúkkal kell majd bizonyítania.

Ha életjáradéki szerződésről volt szó, egyetlen kérdés merülhet fel: rendszeresen megkapta-e édesapja az életjáradék teljes összegét. Ha a válasz igen, nem érdemes pereskednie.

Az örökhagyó az öröklési szerződésben bármilyen végrendeleti rendelkezést tehet, így ha valaki ténylegesen tartotta őt, vagy fizette az életjáradékát, nem támadhatja meg tartalmi okból a szerződést. Ilyenkor csak formai okokra hivatkozhat: ha például senki nem tudott a szerződésről, megkérdőjelezheti az aláírás hitelességét. Ebben az esetben írásszakértő vizsgálja meg a kérdéses aláírást.