Tisztelt Ügyvéd Úr!
Egy kéthektáros tanyára szeretnék költözni. Az ingatlanhoz régi parasztház tartozik, 500 négyzetméternyi "kivett területtel". A terület többi része szántó besorolású. Érdekelne, jogilag mit is jelent-ez, okoz-e bármilyen hátrányt, jár-e valamilyen kötelezettséggel az, hogy a "kivett terület" csupán 500 négyzetméter.
Köszönettel:
Vincze Tamás
Tisztelt Vincze Tamás!
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló jogszabály meghatározza, hogy milyen formában lehet nyilvántartani az egyes földterületeket. Így például egy adott földterület tartozhat erdő, gyep, nádas, szántó stb. művelési ág alá. Míg ez utóbbiak mezőgazdasági művelés alá volt területeket jelölnek, addig a művelési ágból kivett területek tipikusan építési területeket jelölnek. A mezőgazdasági területeken elhelyezkedő, mezőgazdasági műveléssel kapcsolatos épületek kivételével csak a művelési ág alól kivett területekre lehet épületet helyezni. Így akkor lehet problémája, ha 500 négyzetméternél nagyobb ingatlant szeretne építeni, vagy a kéthektáros terület egyéb részein szeretne építkezni. Figyelembe kell vennie, hogy mezőgazdasági területre csak akkor kap építési engedélyt, ha azt a művelés alól kivonja. Ekkor földvédelmi járulékot kell fizetnie, és utána kaphat csak építési engedélyt.
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Az alábbi problémával fordulnék Önhöz: társasházunk három éve épült. Az akkor hatályos szabályozási terv szerint az épületek legnagyobb mélysége a telek belseje felé 15,6 méter lehetett, így ennek megfelelően épült meg a tömb minden épülete. Időközben, mint kiderült, az önkormányzat megváltoztatta a rendeletet, és a két megmaradt telekre immár 18 méter mélyen benyúló házat engedélyez arra. Ezek közül az egyik a szomszédunkban van. Így az erkélyemet egy tűzfallal fogják lezárni (sikerült megszerezni a terveket), ami ráadásul 2,5 méterrel túlnyúlik az épületen, így leárnyékolni majd a szélső lakásokat. Mit lehet tenni Ön szerint? Az építési engedély még nem érkezett meg, de félő, hogy hiába fellebbezünk, ha 18 méter a beépíthető méret a jelenlegi szabályozás szerint.
Köszönettel:
Kovács Szilárd
Tisztelt Kovács Szilárd!
Igen nehéz helyzetbe került, mivel arról van szó, hogy Ön egy korábbi rendezési terv alapján épített ingatlant vásárolt meg, de az építési szabályzat megváltozott. (Ezt megváltoztatni a képviselő testületnek sajátos és egyedi jogköre, amelybe senki nem szólhat bele. Persze a képviselő testület sem alkothat olyan rendeleteket, amely a magyar törvényekkel ellentétes.)
Ön tehát egyedül a kilátás elvesztésére vagy csökkenésére hivatkozva kérhet kártalanítási eljárást a bíróságtól. A határozatot hiába fellebbezi meg, ha az építkezés jogszerűen történik, csak az Ön ingatlanának értékcsökkenése miatt, a szomszédjogok alapján lehet kártalanítási igénye. Első körben mégis érdemes megfellebbeznie a határozatot, és ha nem sikerül, megtámadhatja bíróságon is, vagy kártalanítási pert indíthat a szomszéd ellen.
