„Ha az olimpiai bizottság úgy dönt, hogy akarunk olimpiát, és Budapest mellé áll, akkor nincs kétség, a kormány ezer százalékkal támogatja. De mi nem tudjuk a hiányzó akaratot, elszántságot és szándékot pótolni. Ez egy budapesti ügy és egy budapesti döntés” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Nemzeti Sportnak még tavaly nyáron. A kijelentés illeszkedett a központi kommunikáció irányvonalához, a kormány ugyanis a rendezés ellen indított 2017-es NOlimpia-kampány óta igyekezett elkerülni a budapesti játékok erőltetését. Az olimpia csendes előkészítésére utal azonban az a nyilatkozat, amelyet Novák Katalin volt köztársasági elnök titkársága küldött a HVG-nek. 

Az egykori államfő szerint 2023 novemberében – tehát amikor még hivatalban volt – egyebek mellett azért foglaltak neki és delegációjának a párizsi olimpia teljes idejére szállást, mert köztársasági elnökként „intenzíven” lobbizott volna a budapesti olimpia mellett. Csakhogy a kegyelmi botrány akkorra már elsodorta, így Párizsba már nem ő, hanem utóda, Sulyok Tamás utazott. 

A párizsi olimpiára már több hónappal az államfői lemondás előtt lefoglalták a szállást, így az új köztársasági elnöknek és kíséretének is rendelkezésére állt 15 szoba 18 éjszakára az Intercontinentalban. Sulyok Tamás viszont csak három napot töltött a francia fővárosban, és – mint az a HVG közérdekű adatigényléséből kiderült – miután már nem lehetett módosítani a feltételeket, ki kellett fizetni a teljes cechet, 228 millió forintot. 

Azt nem tudni, Sulyok Tamás miért döntött a rövidebb program mellett, és sokáig az is homályban maradt, hogy Novák Katalinnak miért volt szüksége az olimpia teljes idejére szóló foglalásra – különösen egy olyan luxusszállodában, amelynek szobáiért átlagosan 850 ezer forintot kellett fizetni egy éjszakára az olimpia idején. A Sándor-palota korábban erről azt a tájékoztatást adta a HVG-nek, hogy a foglalást a volt elnök programjához igazították. Amikor viszont arról érdeklődtünk, hogy pontosan milyen találkozókon vett volna részt Novák, azt a választ kaptuk, hogy erről nincs információjuk, mert részletes programterv nem készült.

Novák Katalin titkársága (ami a törvények alapján a lemondása után is jár neki) ugyanakkor lapunkkal most azt közölte: „a szokott ütemben készítették elő” az utat, a látogatás célja pedig „a hagyományos diplomáciai feladatokon és a magyar olimpikonok támogatásán túl egy jövőbeni budapesti olimpia érdekében való intenzív lobbizás volt”. Azt is megjegyezték: az elnököt az előzetes tervek alapján „hátrányos helyzetű fiatal tehetséges sportolók” is elkísérték volna.

Az viszont nem derült ki, hogy a lobbitevékenységet a kormány vagy a főváros felhatalmazása alapján végezte volna. A Karácsony Gergely vezette budapesti önkormányzat ugyanis a HVG-nek tagadta, hogy akár Novák Katalinnak, akár másnak megbízást adott volna a budapesti olimpiával kapcsolatban. Állításuk szerint ilyen jellegű feladat „fel sem merült” és „szó sem volt ilyesmiről”. A szobafoglalás idején pedig, azaz 2023 novemberében, a kormány sem dolgozott a hazai rendezésen – legalábbis az akkori hivatalos álláspont szerint. 

Persze lehet, hogy az olimpia emlegetése csak a kormánypárti szívek megenyhítését célozza, mindenesetre az elmúlt években több döntés is arról árulkodott, hogy a kormánykörökben dolgoznak az olimpiarendezés gyakorlati feltételeinek megteremtésén. Például több esetben is azokat a fejlesztéseket támogatták Budapesten, amelyek a későbbiekben hasznosak lehetnének a játékok szempontjából. Orbán Viktor szavai alapján részben ilyennek tekinthető az érkező vendégek kiszolgálásában szerephez jutó, több mint ezerkétszáz milliárd forintért megvásárolt és jelentős fejlesztésre váró reptér. De korábban legalább tucatnyi stadion és a sportcsarnok építését, felújítását támogatta a központi költségvetés. Utóbbiak közül több is alacsony kihasználtság mellett működik, ráadásul még a csaknem 250 milliárd forintért két éve felhúzott Nemzeti Atlétikai Központ 36 ezer fős (azóta visszabontott) férőhelyszáma is kevés volna egy olimpiához. Ahhoz ugyanis legalább 50-60 ezer fő befogadására alkalmas stadionra volna szükség. 

„Nincs a világon még egy olyan ország, amelynek annyi, az olimpiára alkalmas és kipróbált létesítménye lenne modern verzióban, mint Magyarországnak. Atlétikai stadion, a Puskás Aréna, itt ülünk most a Duna Arénában. Mindenünk megvan. Néhány mobilcsarnokot kell fölhúzni meg elbontani, és jó napot” – mondta Orbán Viktor a nyári interjúban kedvenc lapjának, a nemrég állami pénzből szintén megvásárolt Nemzeti Sportnak, amikor arról kérdezték: mennyire reális a hazai rendezés. Egyébként csak az általa említett három épületre nagyjából 500 milliárd forintot költött az ország.

Forrásaink szerint az olimpiával való érvelés rendre előkerül azokban az esetekben is, amikor a kormánytól kell támogatást kérni valamilyen fejlesztésre vagy nemzetközi eseményre. Az olimpiai álom ráadásul hat a rendezéshez lazán kapcsolódó témákra is: a rövidtávú lakáskiadásról szóló Airbnb-szabályozást például szigorításként harangozta be a kormány, de ez csak korlátozottan igaz. Az üzemeltetők által fizetendő adót ugyan jelentősen megemelték, és januártól nem lehet új szolgáltatót sem bejelenteni, de ez utóbbi korlátozás csak két évre szól, és a már működő helyek zavartalanul folytathatják a tevékenységüket. A látszólagos szigorítás azért fontos, mert az Airbnb-szolgáltatás fontos szerephez juthat egy esetleges budapesti olimpia esetében: a mostani nagyjából 20 ezerre becsült fővárosi hotelszobaszámot ugyanis több tízezerrel kellene növelni ahhoz, hogy a delegátusok kiszolgáló személyzetét és a szurkolókat is el lehessen szállásolni.