Mindennap egy alma az orvost tényleg távol tartja?
A gyümölcsök tele vannak vitaminokkal és más, az emberi szervezetnek hasznos tápanyaggal, de vajon ez elég lehet ahhoz, hogy beteljesüljön a népi bölcsesség, és mindössze napi egy alma elfogyasztásával egészségesek maradjunk?
hvg.hu
A választ ezúttal a londoni King’s College dietetikusától, Dr. Emily Leemingtől tudhatjuk meg. Természetesen a mondásnak van valóságalapja, mivel az alma gazdag olyan fitonutriensekben (azaz természetes bioaktív anyagokban), mint a C-vitamin vagy az antioxidánsok, mondja Leeming. Míg a C-vitamin segít a szervezetnek antitesteket termelni, valamint az immunsejteket egy esetleges fertőzés helyére juttatja, addig az antioxidánsok csökkentik a gyulladásokat, így felgyorsítva a gyógyulást.
Ezen felül az alma (más gyümölcsökhöz hasonlóan) segít az egészséges bélrendszer fenntartásában. „Tekintettel arra, hogy az immunsejtek 70 százaléka a bélben él, az egészséges bélmikrobiom fontos része az immunrendszernek” – mondja Leeming.
Mi az a mikrobiom és mi a kapcsolata az egészségünkkel? Miért kell ezzel foglalkozni? Miért jó ötlet a koplalás és miért kulcsélelmiszer a nyers zöldség? Legyen-e dietetikusunk? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Dr. Schwab Richárd gasztroenterológussal és Dr. Tkacsik Márta elméleti matematikussal, a Patikakert Ökogazdaság alapítójával.
Az alma kétféleképpen támogatja ezt a rendszert. Először is, egyetlen alma 100 millió mikrobát tartalmaz, amelyek bizonyítottan hozzájárulnak a bélmikrobiomhoz, segítve azt az ételek lebontásában és a fitonutriensek szervezet számára történő felhasználásában. Másodszor, egy átlagos alma körülbelül 4 gramm rostot tartalmaz – ez üzemanyagforrás a bélben lévő jó baktériumok számára, amelyek segítenek az immunválasz szabályozásában.
És megint dühbe jövünk Minden nap egy alma és a doktor alhat.
Leeming azonban lelombozó választ ad azoknak, akik úgy gondolták, hogy napi egy almával elkerülhetik az orvosokat, elmondása szerint ugyanis nincs egyetlen olyan élelmiszer sem, amely százszázalékos védelmet nyújt a betegségek ellen. „Fogyassz rendszeresen teljes kiőrlésű gabonaféléket, babot, dióféléket és magvakat, mivel ezek különösen magas rosttartalmúak, és segítenek elérni a napi 30 gramm rostbevitelt” – tanácsolja Leeming, aki szerint ennek pozitív hatása akár már három nap elteltével jelentkezhet.
Az alma jótékony hatásai közé tartozik az is, hogy a benne található polifenoloknak nevezett vegyületek elősegítik az LDL-, közismertebb nevén „rossz koleszterin” csökkentését. A túl magas LDL-koleszterin képes megtapadni az érfalakon, ha túl nagy mennyiségben van jelen a szervezetben, az érelmeszesedéshez, vérrögképződéshez, hosszabb távon szívkoszorúér-betegséghez vagy szívinfarktushoz vezethet. A brit Readingi Egyetem 2019-es kutatása szerint az almafogyasztás – persze egyéb tényezők mellett – valóban segíthet kordában tartani a rossz koleszterint, ehhez azonban nem csupán egy, hanem legalább két darab almát kell megenni naponta.
1978 óta egy és ugyanaz a kérdés: lehet-e valaki olyan jó Superman, mint amilyen Christopher Reeve volt Richard Donner filmjében? Bryan Singer és Zack Snyder bicskája beletört, most James Gunn a kutyakártyát is kijátssza, hátha neki sikerül a lehetetlen. Mozikban a 2025-ös Superman.