A magyar mezőgazdasági növénytermesztők (gazdák és nagyüzemek is) már előre remegnek a tőkeerős külföldiek 2011-es megjelenésétől, állítja Für Zoltán, a Földbróker.hu szakértője. A potenciális földvásárlók egy komoly vételi ajánlattal minden további nélkül megvásárolhatják a bérelt területeiket, hiszen a mainál jóval magasabb árakon hogyan tudnának élni 15 napon belül elővásárlási jogaikkal, ha már most sem tudják megvenni az általuk használt területeket? Az új tulajdonosok egy kis várakozás után, legkésőbb a bérletek lejártakor örökre elköszönhetnek tőlük. Pedig ilyen sok pénzt nem hozott még egy hektár - magas terményárak, növekvő támogatás révén -, de mindezt már csak három-négy évig?

100 hektár fölött, azaz egy családot már szépen eltartó gazdálkodási egységben maximum 10 ezer egyéni gazda és 2500 gazdasági társaság vagy szövetkezet művel nagyjából 2,8 millió hektárt, a 4,5 millió hektár szántóterület 66 százalékát: ők testesítik meg a magyar földművelést. Ezzel szemben az egyéni gazdák és a cégtulajdonosok jó esetben is a művelésük alatt álló területek csak ötödét-hatodát, körülbelül félmillió hektárt tulajdonolnak, miközben a magántulajdonú 4 millió hektár szántónak 2,2 millió magyar magánszemély tulajdonosa is lehet, akiknek a pár hektáros tulajdonocskáik pár tízezer forintot ha hoznak évente, egyébként holt tőkék.

Magyar gazda vegyen magyar földet magyar tulajdonostól – legalábbis amíg lehet, javasolja a Fűr Zoltán. De miből? Az árbevétel és a támogatás mindig halasztva érkezik, a pénzeszközöket leköti a termelés és az adósságok finanszírozása. Állami program birtoknövelésre, birtokkoncentrációra már csak illúzió. Honnan lesz tehát friss pénz? A nagybankok nehézkesek, de a kicsik készülődnek. Megoldás lehet a földalapú jelzáloghitel földvásárlásra, amelyben a meglévő föld lehet a készpénzkímélő önerő. Jelenleg a földárak 450-550 ezer forint/hektár körül alakulnak, ami negyede-ötöde az EU-s áraknak, így a biztosíték várhatóan csak még biztosabb lesz.