szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A Publicus kutatásából kiderül, a magyarok nagy része hallott a balesetről, de nem hisz a kormány magyarázkodásának, helyette felelősségvállalást várnának.

A magyarok 87 százaléka hallott arról, hogy idén március 21-én egy a Miniszterelnökségen dolgozó 29 éves kormánytisztviselő kezében felrobbant egy gránát az Adaptív Védelem néven indított kiképzési program egyik eseményén – derült ki a Publicus Népszava számára készített reprezentatív, áprilisi felméréséből. A nő az arcsérülése mellett mindkét kezét elvesztette, és a kiképzője is megsérült a balesetben.

A felmérésből kiderül, hogy a válaszadók háromnegyede (76 százalék) szerint nincs szükség arra, hogy kormánytisztviselőknek olyan katonai kiképzést tartsanak, ahol éles gránátot is használnak. Minden harmadik megkérdezett Fidesz-szavazó gondolja úgy, hogy szükség van a kiképzésre.

A tragikus eset ellenére sem Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, sem Vidoven Árpád illetékes államtitkár nem mondott le. A baleset után büntetőeljárás indult, ám a felelősségvállalás alól a kormány eddig kibújt.

Orbán Viktor a baleset után pár nappal a parlamentben azt mondta, hogy súlyos baleset történt, és senkit nem kényszerítettek semmire, „aljas, sunyi, politikai visszaélés” ennek az ellenkezőjét állítani. Azt is elmondta, hogy tíz éve zajlanak ilyen kiképzések baleset nélkül. „Hősnek tekintjük a hölgyet, aki elvesztette a két karját”, és azt ígérte, hogy a továbbiakban is segíteni fogják az áldozatokat.

„Amíg nem tudjuk mi történt, nem tudjuk megmondani kinek van felelőssége” – válaszolta a vizsgálatokat említve Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a baleset utáni kormányinfón a HVG kérdésére, noha mi nem a jogi felelősségre céloztunk, hanem arra, hogy a honvédelmi miniszter vagy parlamenti államtitkára vállal-e az esetért politikai felelősséget és lemond-e – volt rá több napjuk, nem tették. 

Kézigránát-baleset: A miniszter marad, az önkéntes harcászati program marad, ahogy a kínzó kérdések is

Tömeges igény sose volt az Adaptív Védelem programra, mégis futtatták – leginkább pr-akcióként. Ám a tragikus kézigránát-baleset azt bizonyítja, hogy ez hibás politikai döntés volt – súlyos következményekkel. Sok még a nyitott kérdés, nagy a sunnyogás.

A baleset március 21-én történt, de aznap a Honvédelmi Minisztérium csak egy rövid közleményt adott ki, hogy „ketten megsérültek a Magyar Honvédség újdörögdi gyakorlóterén”. Másnap közölték, hogy „éles kézigránáttal végrehajtott dobógyakorlat során felrobbant a gránát” egy kormánytisztviselő kezében, akinek mindkét kezét amputálni kellett. A másik, könnyebb sérült a mellette álló kiképző katona volt. 

Szalay-Bobrovniczky miniszter eddigi megszólalásában az üggyel kapcsolatban “politikai kalandorokat” hibáztatott, a sérülteket meglátogatta a kórházban, de lemondását szóba se hozta.

A Népszava megemlíti, hogy a Tisza Párt politikusa Ruszin-Szendi Romulusz szerint az egyik feltárandó kérdés az ügy kapcsán, hogy valóban önkéntes volt-e a jelentkezés, „vagy félelem vezérelte, esetleg diktátum miatt vett részt a fiatal hölgy a kiképzésen”. A Miniszterelnökség visszautasítja a Tisza szakpolitikusának vádjait, azt állítják „a jelentkezők és a programban részt vevők két alkalommal is szigorú egészségügyi és pszichológiai vizsgálaton vettek részt”, a kiképzést pedig „bármelyik fázisban önként befejezhették”, következmények nélkül.

A Publicus felmérése most mégis azt mutatja, hogy az emberek többsége nem hisz a kormány magyarázatának. 57 százalék azt mondta, volt nyomás a kormánytisztviselőkön, hogy vegyenek részt a programon, 23 százalék véli, hogy valóban teljesen önkéntes volt ez a döntés, 20 százalék pedig nem válaszolt. A legnagyobb, 60 százalékos arányban a kormánypártok szavazói gondolják, hogy nem volt nyomás a résztvevőkön, az ellenzékiek körében ez 7, a bizonytalanoknál 16 százalék.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!