A lakossági kölcsönszerződés vagy fogyasztóval kötött pénzügyi lízingszerződés esetén kizárólag a kamatot, díjat vagy költséget lehet egyoldalúan - az ügyfél számára kedvezőtlenül - módosítani abban az esetben, ha a szerződés ezt a módosítandó költségelemre hatással lévő - a szerződésben egyértelműen, konkrétan meghatározott - feltételek megváltozása esetére lehetővé teszi. Azt, hogy a módosításra a szerződés szerint mód van, a pénzügyi intézménynek kell bizonyítania. Ha a feltételek változása a költségelem csökkentését indokolja, azt is érvényesíteni kell. Ugyanazon feltétel változása miatt csak egy díjelemet lehet módosítani. 

Annak érdekében, hogy az ügyfél valóban értesüljön a kedvezőtlen változásról, és legyen lehetősége felmérni más pénzügyi szolgáltatók ajánlatait, a módosítást - kivéve a referencia kamatlábhoz kötött kamat változását - legalább 60 nappal korábban hirdetményben közzé kell tenni. A módosításról, és a törlesztő részlet ebből adódó változásáról az érintett ügyfeleket a hatályba lépés előtt 40 nappal postai úton, vagy más, a szerződésben meghatározott közvetlen módon is értesíteni kell.    

Az egyéb szerződések esetében kamatot, díjat vagy egyéb szerződési feltételt csak akkor lehet egyoldalúan, az ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani, ha a szerződés ezt külön pontban, egyértelműen meghatározott feltételek, illetve körülmények esetére lehetővé teszi, s a módosítást 15 nappal korábban, hirdetményben közzé kell tenni. 

A kamat, díj vagy költség ügyfél számára kedvezőtlen módosítása esetén - a referencia kamatlábhoz kötött kamat módosítását kivéve - az ügyfél a módosítás hatályba lépése előtt ingyenesen felmondhatja a szerződését. 
 
A javaslat azt is kimondja, hogy új díj bevezetésével a szerződés egyoldalúan nem módosítható. Az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó rendelkezéseket a törvény hatályba lépése után kötött szerződésekre kell alkalmazni. 
 
A törvényjavaslat korlátozza a pénzügyi intézmények kizárólag ingatlanfedezet mellett vállalt kitettségét is: az egyedi kitettség - ha a kockázattal súlyozott kitettség meghatározásához az ingatlanon kívül nincs más elismerhető hitelkockázati fedezet - nem haladhathatja meg az ingatlan piaci értékének száz százalékát, az ilyen kitettségek együttes értéke pedig a fedezetül szolgáló ingatlanok együttes piaci értékének hetven százalékát. 
 
A jövőben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) kivételes intézkedésként felügyeleti biztost rendelhet ki abban az esetben is, ha az anyavállalat székhelye szerinti felügyeleti hatóság arról értesíti, hogy olyan válsághelyzet állt elő, amely veszélyezteti az anyavállalat pénzügyi stabilitását. Ezzel lényegében megakadályozhatóvá válik a tőkekivitel, ami negatív hatással lenne a hazai pénzügyi rendszer stabilitására. 
 
A felügyeletnek a javaslat szerint már akkor meg kell tennie a kivételes intézkedéseket, ha a pénzügyi intézmény szavatoló tőkéje nem éri el az előírt tőkekövetelmény 60 százalékát (a jelenlegi szabályozás szerint akkor, ha a fizetőképességi mutató a törvényben vagy a felügyelet határozatában meghatározott érték ötven százalékánál alacsonyabb).