Ha megvizsgáljuk az erdő talaját, hamar rájövünk, hogy itt is egyfajta komposztálás folyik, hiszen a sok lehullott levél és ág évről évre rétegződik a talajon, hogy az alsó réteg végül szép barna földdé alakuljon át. Így a növények számára mindig van elegendő tápanyagban dús talajréteg.

Ám ezt mi magunk is elérhetjük, szebbé és színesebbé varázsolva minden évben kertünket. Ehhez azonban változtatnunk kell néhány berögzült szokásunkon! A többség ugyanis nap, mint nap kidobja az értékes konyhai hulladékot, összeszedi a kertben lehullott leveleket és ágakat, pedig ezek komposztként visszajutva a talajba aranyat érnének.

A komposztálás egy igen lassú folyamat, hiszen akár 1 évet is kell várni a megfelelő eredményre, ám ettől kezdve szinte folyamatos lesz kertünk ellátása a legjobb minőségű alapanyaggal. Növényeink szebbek lesznek, a gyümölcsfák több és ízletesebb gyümölcsöt teremnek, és a virágok is színesebb virágokat hoznak majd.
Már az is elég, ha ősszel a lehullott leveleket egyszerűen beássuk a talajba, hiszen így is természetes anyagot juttatunk vissza a növények számára. Mégis sok kertben látni, hogy ősszel hatalmas füst és korom kíséretében elégetik ezeket a hasznos szerves anyagokat.

A komposzthoz szükségünk lesz néhány alapvető eszközre, de ma már a nagyobb kertészeti áruházakban kész komposzttárolót is vásárolhatunk. Ezek ára mérettől és anyagtól függően 7000-30 000 forint lehet.

Amennyiben mi magunk szeretnénk elkészíteni a komposztálót, akkor ehhez szükségünk lesz faanyagra: 4 levert cölöp köré kell a deszkákat szögelni. A komposzttároló körülbelül 1-2 négyzetméteres legyen, és a kert félre eső sarkában építsük fel, ahol nem éri tűző nap.

A komposztba tehetünk konyhai hulladékot, ételmaradékot, a kertből összeszedett trágyát, leveleket, ágakat és növényeket egyaránt. Az első időben a komposzt hőmérséklete elérheti akár a 40 fokot is, ám ez mindössze néhány napig tart. Amikor a komposzt magassága eléri a 120 centimétert, akkor terítsük rá egy réteg földet, majd folytassuk a rétegezést. Néhány hónap után érdemes átforgatni az egészet, nyáron pedig, ha szükséges kissé nedvesítsük be.

Az átforgatás után a mikroorganizmusok elkezdik lebontani a szerves anyagokat, ekkor a komposzt hőmérséklete elérheti a 60 -70 fokot, ami azért is fontos, mert ekkor a gyomnövények magvai már elveszítik csírázó képességüket. Ez a folyamat körülbelül 2-3 hónapig is eltarthat, ekkor még csak nyers komposztról beszélünk.
A folyamat végén – ami körülbelül 6-7 hónap múlva következi be – a hulladékból és növényi alapanyagokból tökéletesen szagtalan, barna színű, morzsalékos és nagyon jó minőségű földet kapunk. Ezt a barna földet kell kijuttatni a növényeknek, amelyek így folyamatos tápanyag ellátást kapnak.

A komposztba tehetünk mindent, kivéve állati fehérjét, de például a tojáshéj is kiváló alapanyag lehet. Nyáron a nagy meleg idején érdemes néha slaggal meglocsolni a komposztot ám a nagy esők idejét takarjuk le egy nagy fóliával, mert a túl sok nedvesség hatására a komposzt berohadhat.

Mielőtt belekezdünk a dologba, kérdezzük meg közvetlen szomszédunkat, hogy nem zavarja-e a látvány és a szag? Sőt, érdemes más kert tulajdonosokkal összeállni, és együttesen készíteni komposztot, hiszen a végeredmény mindenki számára hasznos lehet. Nagyobb kerttel rendelkező társasházak esetében is praktikus lehet a komposzt készítése!

Ugye önnek is okozott már gondot a levágott fű, az őszi lomb vagy a levágott ágak elhelyezése, netán a sok konyhai hulladék a szemetesben? Mától nincs ilyen gond, hiszen ezek a hasznos hulladékot fogják a kertet szebbé és termékennyé varázsolni.

Kovács Erika
viragcenter.hu