Megjelent az új készpénztörvény! Milyen kötelezettségekkel kell számolniuk a cégeknek?
Ismertetjük azokat a részletszabályokat, amelyeknek július elsejétől meg kell felelniük a vállalkozásoknak.
„Van 10 millió négyzetméternyi ingatlanunk, de nem akarunk telekbankár maradni, már középtávon meghatározó fejlesztő céggé szeretnénk válni” - mondta Kibédi Varga Lóránt, aki néhány hete a TriGranittól igazolt át a CBS Property-hez. Három évig vezette a Demján-féle megavállalatot, de előtte a CB Richard Ellisnél nemzetközi ügynökségi tapasztalatokat is szerzett.
Kibédi Varga Lóránt, vezérigazgató, CBS Property
A Sasad-os földeket a kilencvenes évek elején a Bankár Csoport vette meg, majd a többségi tulajdonában lévő Skoglundnál parkoltatta, illetve ezen a cégen keresztül készítette elő fejlesztésre. Magát a Skoglundot 2008 novemberében aztán eladta a Chayton Sava Property Ingatlanalap és az ugyancsak amerikai C V Starr befektető alkotta párosnak, amely 2009 novemberében CBS Property-re változtatta a nevet.
Az óriási vagyont birtokló társaság ingatlanaink nagy része főbb közlekedési csomópontok közelében található Budapesten és környékén. Az ingatlanok alapvetően három fő csoportba sorolhatóak: eladásra, fejlesztésre szánt ingatlanok és ún. telekbank jellegűek.
A nevet váltott cég új főnöke egyelőre csak annyit árult el, hogy a 70 telekből kiemeltek 3-4-et és azokra helyezik a hangsúlyt. A főcsapás iránya az M0-ás és az M6-os autópálya találkozásának környéke Budafok-Tétényben, ahol irodákat és üzleteket hoznának létre. Tárnokon egy közép kategóriás, 500 házas lakóparkban is gondolkodnak. A kiemelt projektek egy részét maguk viszik végig, másoknál befektetői-szakmai partnerekkel alakítanának vegyes vállalatokat.
Kibédi Varga Lóránt egy high-tech kikötőről is álmodik a Duna budafoki-nagytétényi szakaszánál. „Ez elvileg a mindenkori városvezetésnek is érdeke lehet, a kikötőhöz kapcsolt intermodális logisztikai központ erősítheti Budapest regionális szerepét” – vélekedett.
A CBS szerencsének mondhatja magát, mert nem kellett tüzet oltani a válság alatt. Nem kezdett kockázatos projektbe és nem vett fel nehezen visszafizethető hitelt. A vezető ugyanakkor elismerte, hogy nem siettethetik egyik kiemelt projektjüket sem, mert a bankok egyelőre mindentől vonakodnak, más fejlesztőkkel sem nagyon tárgyalnak. „Meg kell várni, amíg a magyar GDP tartósan 4 százalék fölött lesz, már nem nyomasztja az országot a magas munkanélküliség, s mindemellett új területek iránt, mint amilyen a XXII. kerület déli része, is fogékony lesz a piac” – fűzte hozzá.
