Mit tehet a bérbeadó, ha nem fizet a bérlő?

A díjhátralékos bérlőt elvileg a fizetési határidő lejárta után, nyolc napon belül felszólíthatják. Ha ezután sem fizet, jogkövetkezmény nélkül felmondható a szerződés. Nem vigasz a bérbeadónak, ha időközben felszámolás alá kerül a cég. A felszámolási eljárás nagyon elhúzódhat, s a megmaradt vagyon a legtöbbször semmire sem elég, nem fedezi a bérbeadó folyamatos költségeit illetve elmaradt hasznát.

Ha egy korábban kiállított számla is bezavar, akkor a bérbeadónál keletkezett áfa-befizetési kötelezettségnek eleget kell tenni. Van azért egy pozitívum is: a vevő (bérlő) értékvesztését korábban nem lehetett elismertetni a társasági adó elszámolásakor, az új szabályok szerint viszont a 365 napon túli vevő-követelés 20 százalékát ismeri el a törvény, vagy a felszámoló nyilatkozatával igazolt behajtatatlan követelés teljes összegét.

A szakértő kiemelte még, hogy a bérbeadó természetesen inkább a megegyezésre törekszik, a bérlő igényének változásakor előfordul, hogy például azonos bérleti díjért több területet vagy szolgáltatást kínál. Ingyen adja a parkolót vagy beszáll az iroda átalakításába. Cash-flow-ja szempontjából ugyanakkor az a fontos, hogy folyamatosan bejöjjön a tervezett bérleti díj. Ennek igazolását az iroda-vagy üzletház építéséhez projekthitelt nyújtó bank is kéri.

"A szuperbiztonságra törekvő bankok gyorsan kétessé minősíthetnek egy ügyfelet és felmondhatják a szerződést. Mégsem nagyon teszik, egy üzleti ingatlant – pláne ha az még csak előkészületi szakaszban van - ugyanis nehezebb gyorsan, jó áron értékesíteni, mint egy lakást" - érzékeltette a pénzintézetek mozgásterét a vezető.

Héhn Miklós, pénzügyi tanácsadó

A tisztánlátást segítené olyan lista elérhetővé tétele, amelyet például az adóhatóság a saját adatbányászati szoftverei segítségével állít össze a korábban felszámolás alá került cégekről és vezetőikről. Ezek a cégek és vezetőik ugyanis kockázati tényezőt jelentenek egy-egy bérleti szerződés megkötésekor.