A HVG hetilap már tavaly megírta, hogy valami bűzlik a sanghaji világkiállítás magyar pavilonja körül. A Miniszterelnöki Hivatal (MEH) által kiírt tavalyi tenderen egy olyan cég lett a nyertes, amelynek vezetője régi elvtársi kapcsolatokkal és titkosszolgálati múlttal rendelkezik.

A nyertes Genexpo 2010 Hungary Kft. ügyvezetője az a Dégen István, aki 1971-ben lépett be az MSZMP-be, aki a 80-as években a diktatúra sajtóirányításának meghatározó alakja volt, és ő szerepel azon a listán, amely az 1990 előtti Belügyminisztérium III-as főcsoportja szigorúan titkos tisztjeinek a nevét tartalmazza. Vagyis Dégen István 1977 és 1987 között D-24-es fedőnéven a III/1-es csoportfőnökség szigorúan titkos tisztjeként nemzetközi hírszerzéssel és elhárítással foglalkozott - derítette ki tavaly a Heti Válasz.

További érdekesség, hogy a Genexpo 2010 Hungary Kft. fő tulajdonosa egy gyakorlatilag nem létező hongkongi cég. Ennek igazgatója, egy bizonyos Lou Qinghong egy pekingi irodaházban működő utazási iroda címét adta meg saját lakcímeként - írta a Mandiner tavaly májusban.

A Genexpo fennmaradó 20 százalékos üzletrésze az egykori Hungexpo-menedzsmenttag Dégen Istvánnak, Pál László volt ipari miniszter kabinetfőnökének közvetett érdekeltségében lévő Expo Trade Kft.-é - írta a HVG hetilap cégrovata 2009-ben.

A hongkongi leányvállalatot 10 ezer hongkongi dollár jegyzett tőkével (kb. 254 ezer forint) alapították, amit nem helyeztek letétbe. Az ügyvezető egy pekingi férfi, aki nem rendelkezik hongkongi személyazonossággal, vagyis vélhetően nem Hongkongban dolgozik - írta a Mandiner. A lap szerint egyértelműen adóelkerülési céllal jegyezték be a társaságot a honkongi címre.

Honkong ugyanis teljes adómentességet biztosít minden területén kívül végzett tevékenységre. Ez ebben az esetben rendkívül optimális, hiszen a munkavégzés területe Kína és Magyarország lesz. Emellett nincs forrásadó az osztalék után, nincs ÁFA, vagy más jellegű forgalmi adó, a cég akár egy igazgatóval is működhet, és minimum indulótőke sincs meghatározva.

Színvonaltalan, ötlettelen gagyi

Nyilvánvaló: egy demokratikus állam reprezentatív rendezvényének még a közelébe sem kerülhetne hasonló pártállami múlttal rendelkező ember - még akkor is, ha szakmailag ő a legrátermettebb jelölt. Ebben az esetben azonban erről sincs szó. A céget néhány hónappal a tender kiírása előtt alapították, ráadásul a MEH két másik indulót is kizárt a közbeszerzési eljárásból.

A másik súlyos probléma, hogy a magyar pavilon a tökéletes gagyi kategóriájába tartozik. A koncepció zavaros, az épület unalmas és jellegtelen. Sem szakmailag, sem építészetileg nem felel meg annak a kritériumnak, hogy a Magyar Köztársaság értékeit, hagyományait újszerű, színvonalas módon mutassuk be a világnak.

A félresikerült pavilon fő attrakciója ugyanis a Gömböcnek nevezett tárgy, amely bár érdekes találmány, közérthető és egyszerű imázsüzenetet lehetetlen köré építeni. A kivitelezők szándéka - "ahogyan a Gömböc, úgy Magyarország is mindig talpra áll” - semmiképpen sem tekinthető ilyennek.

A Gömböc. Domokos Gábor és Várkonyi Péter kutatók találmánya