Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Magyarországon is egyre több az ázsiai vevő az ingatlanpiacon. Elegendő a főváros bizonyos körzeteire, vagy a budai hegyvidék elit környékére gondolni, ahol már nem a józsefvárosi piacon működő, hanem a nagyobb céghálózatokat vagy bankot irányító kínaiak vagy vietnamiak a vevők. Nekik nem mindegy, hogy egy adott villa vagy bérlakás, netán irodaház megfelel-e a Feng Shui követelményeinek.
Az Asia Center full Feng Shui
Emlékezetes, hogy a XV. kerületi Asia Centert annak idején éppen ennek alapján építette az osztrák Strabag. Mind a tájolás, mind a belső arányok, a használt anyagok és a funkciók elrendezése ezt vette figyelembe. Más kérdés, hogy azóta változó üzleti sikerrel működik a kereskedelmi központ.
Nálunk azért mégsem lehet tömeges ázsiai jelentléről beszélni, de később nem zárható ki ez sem. Ahol viszont máris sok száz ilyen vevővel van dolga az ügynököknek az London és New York. Az amerikai világvárosban már több irodaházbérleti tranzakció is meghiusult amiatt, hogy a bérlőjelöltnek csak ez az egy szempont, vagyis a Feng Shuinak való megfelelés volt a perdöntő.
A lakásoknál is egyre divatosabb a Feng Shui
Volt egy érdekes irodaházas eset. A kínai bérlőjelölt ragaszkodott hozzá, hogy a két emelet (ennyit akart lekötni) a lehető legközelebb legyen egymáshoz. A 9-dik és a 15-dik szintek jöhettek szóba, azok voltak szabadok. Számára későn derült ki, hogy Amerikában nincs 13-dik emelet, így a 9-dik mellé gyorsan kiválasztotta a 14-diket, az ár nem érdekelte. Kikötötte továbbá, hogy 8-dikával végződő napon írják alá a szerződést, mert az szerencsét hoz, gazdaggá tesz.
Angolszász nyelvterületen a negyedik emelet is tilos az ázsiaiak szemében. A „negyedik” szó angol kiejtése ugyanis a kínai, a japán és a koreia számára kisértetiesen hasonlít a „halál” szóra. Délkelet-Ázsiában éppen ezért nincs negyedik szint a toronyházakban.
