5. Megszorító költségvetés

Tarlós kimondta: idén megszorító költségvetése lesz Budapestnek. Ezzel nyíltan letért az orbáni útról, amely szerint minden megszorítás a szocialista bankárkormány trükkje. Ami tény: az előző városvezetés 56 milliárdra becsülte a hiányt, ami valójában 161 milliárd forint lett. Ezt pedig csak radikális kiadás-visszafogással lehet ellensúlyozni. Értékelésünk: bár a megszorítás nyilvánvalóan elkerülhetetlen, az eredménye nagyon is kérdéses. A közszolgáltatások színvonala legalább két évig csökkenni fog, a fejlesztésekre kevesebb forrás jut, s csak a nagy civil szervezetek (pl. Magyar Máltai Szereteszolgálat) fognak tudni életben maradni.

Túry Gergely

4. BKV átalakítása

Ez a legnagyobb feladat, ami Tarlós előtt áll, ráadásul a kormány milliárdjai nélkül nem hogy átalakításra, de a fenntartásra sem lesz pénz. Pedig a MÁV és a Volán költségvetési támogatása (208 és 27 milliárd forint) még mindig többe kerül az országnak, mint a BKV-é (19 milliárd). Tarlós terve ez: az állam fizesse ki a BKV 77 milliárdos közvetlen banki adósságát, majd szálljon be 50 százalékkal tulajdonosként a Budapesti Közlekedési Központba, és adja meg a cég működtetéséhez szükséges hiányzó 19 milliárd forintot. Értékelésünk: ez nem fog menni, mivel Orbán februárra ígéri az országos tömegközlekedés átalakítását, amelyből éves szinten várhatóan kevesebb pénzt kap a reméltnél a BKV.

3. Kerületek összevonása

Közhely, hogy a huszonvalahány kerület kiskirályként uralkodik a fővároson, ami bizonyos területeken (egységes parkolási rendszer, kevesebb adminisztráció, városméretű fejlesztések összehangolása) megbénítja a hatékony cselekvést. A választások előtt néhányan komolyan vették, hogy a kétharmaddal a helyzet megváltozhat, és 3-7-10 budapesti kerületről fantáziáltak, ám ne legyenek illúzióink: a fideszes polgármesterek zöme hallani sem akar jogainak megcsorbításáról. Ebből a szempontból masszív üzenet Rogán Antal példája: amig egy fideszes polgármester megteheti, hogy egy törvényjavaslatban a főváros kárára átirányíthatja az idegenforgalmi adót a kerületekhez, addig itt nem lesz progresszív változás. Értékelésünk: nyilvánvalóan üdvös lenne a nagyobb fővárosi hatáskör, de a pártlogika (szerzett jogok, területek nem veszhetnek el) és a személyes ambíciók miatt ebből nem lesz semmi.

Horváth Szabolcs

2. Négyes metró második ütemének leállítása

Csak helyeselni tudjuk, mivel az egész négyes metró építését elhibázottnak tartjuk: a felszíni autósközlekedést elősegítő koncepció a 70–es évek városfejlesztési színvonalán áll. És akkor még nem is beszéltünk a fővárosi beruházási környezetről: a projekt totális szétlopásáról, az érthetetlen és átláthatatlan költségnövekedésről, az Altstrom kocsik nevetséges bukásáról. A leállítás legnagyobb vesztesei a metrófejlesztésre alapozó ingatlanfejlesztők, irodaházprojektek, befektetési céllal lakást vásárlók lehetnek.  

1. Budapesti fejlesztések

A Moszkva tér rekonstrukciója, a budai fonódó villamosok ügye, a területhasználati díjak szigorítása, az új gyalogoshíd a Dunán, valamint az emblematikus toronyházak építése a legfontosabb fejlesztések, amelyek Tarlós megszólalásaiból kihámozhatóak. Ezek mindegyike fontos és értékes projekt lehet, lássuk őket egyenként.

A Moszkva tér régi ügy, a kétharmaddal simán megoldható. A kormány láthatóan presztízsberuházásnak kezeli, ám a 3 milliárdos költségvetési előirányzat kevés lesz.

A fonódó villamosok ügyét még a Demszky-korszakból örökölte Tarlós, de nem ezért konfrontálódott Láng Zsolttal, a II. kerület polgármesterével. Igazából Láng egyetlen érvet sem mondott miért nem támogatja - a budai polgármesterek közül egyetlenként - a villamosjáratok uniós forrásból történő összekötését.

A területhasználati díjak ügye tipikus magyar keménykedés. Bár a csókos Sziget 2 milliárdról 62 millióra alkudta le a közterülethasználati díjat (eddig az ingyenes volt számára), az egyszeri programszervezőknek ezentúl súlyos pénzeket kell majd becsengetniük a főváros kasszájába. Ezzel számos civil szervezésű kulturális program ellehetetlenül, végeredményben kevesebb program, drágábban lesz elérhető a fővárosiaknak.

Bár Finta József plázahídjáról keveset tudni, az eddigiek alapján kihámozható: a Fellegi Tamás által váratlanul bejelentett tervből a kormány egyszerűen kihagyta Tarlóst. Aki ezek után közölte: a főváros anyagi helyzete egyelőre nem engedi meg egy ilyen hid felépítését.

Toronyházak építésére Budapesten jelenleg maximum 55 méterig van lehetőség a Hungária körúton kívül. Tarlós a választások előtt azt mondta: azt tervezi, hogy a jövőben tíz helyen lehet toronyházakat építeni, többek közt az Árpád Híd pesti hídfőjénél és a Nemzeti Színháznál. Bár a program fontos lenne a város jövője szempontjából, Tarlós megválasztása után a kérdés háttérbe szorult, egyelőre nem lehet semmit sem tudni a toronyház engedélyezési tervekről.