Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Több megyében is váratlanul érte a lakosságot, hogy az áramszolgáltató cégek elkezdték bejegyeztetni a magáningatlanok...
Több megyében is váratlanul érte a lakosságot, hogy az áramszolgáltató cégek elkezdték bejegyeztetni a magáningatlanok nyilvántartásába a tíz évnél régebben épült villamos hálózatokra vonatkozó vezetékjogot. A törvény még egy és háromnegyed évet ad a vezetékek jogi státuszának rendezésére. Ezzel tulajdonképpen az évtizedekkel ezelőtti mulasztásokat korrigálnák, ám az értékváltozás iránya egyelőre bizonytalan.
A vasnepe.hu friss beszámolója újabb adalék ehhez. Kiderült, hogy a szolgáltató a tulajdonosokat nem értesíti a bejegyzésről, bár erre nem is kötelesek - felelte dr. Géczi Beatrix ingatlanjogász, cégjogi szakértő. A szolgáltató az illetékes hatósághoz fordulva kezdeményezheti a vezetékjog fennállásának megállapítását, majd ezen határozat birtokában a földhivataltól kérheti annak ingatlan-nyilvántartásbeli feltüntetetését. Így az állampolgár már csak azt a földhivatali határozatot kapja kézhez, amely a jogerős hatósági határozat alapján, deklaratív hatállyal elrendeli a bejegyzést. A vezetékjog bejegyzése többletjogot, vagy többletkötelezettséget sem a tulajdonos, sem pedig a szolgáltató oldalán nem keletkeztet, mivel az évtizedek óta fennálló helyzetet rögzíti.
Az áramellátás folyamatos fenntartása érdekében az elektromos vezetékekhez egy biztonsági övezet, védett zóna tartozik - tájékoztatott Egyházi Nikoletta, az E.on kommunikációs vezetője. Ez az a terület, ahol a fákat vissza kell vágni, hogy ne nőhessenek magasra, és ne teremtsenek veszélyhelyzetet. A védett zónával kapcsolatos jogok és kötelességek rögzítésére szolgál a vezetékjogi engedély, amellyel a hálózat nyomvonala, és annak biztonsági övezete által meghatározott területre jegyzik be a vezetékjogot az ingatlan-nyilvántartásba.
Az E.on a 2000 előtt épült vezetékekre kéri most az utólagos bejegyzést, s a két évvel ezelőtt hatályba lépett új villamosenergia-törvény értelmében ezt 2012. december 31-ig minden érintett ingatlanra be is kell jegyeztetnie. Az ingatlanok tulajdonosait erről külön nem értesítjük, hiszen régóta meglévő vezetékkel kapcsolatos ingatlan-nyilvántartási bejegyeztetésről van szó.
Adódik az újabb kérdés, hogy bejegyzés miatt csökkenhet-e az ingatlanok forgalmi értéke. Géczi Beatrix szerint ez majd az ingatlanpiaci gyakorlatban dől el. Mint elmondta: úgy tudja, hogy a vezetékjoggal terhelt ingatlan esetében a bank többletfedezetet kérhet egy esetleges hitelnyújtáshoz.
Egyházi Nikoletta hangsúlyozta: az E.on által megkérdezett szakértő szerint a bejegyzés miatt nem csökkenhet ingatlanok forgalmi értéke. Sőt, a vezetékjog bejegyzése egy hitelkonstrukciónál sem jelenthet hátrányt, mivel közérdekű használat miatti korlátozásról van szó, és nem pénzügyi követelés biztosítékául szolgáló bejegyzésről, mint a jelzálogjog esetében – írta a nyugat-magyarországi lap.
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
A cégértékelés egy bonyolult, összetett folyamat. Vannak azonban széles körben elfogadott értékelési módszerek, amelyek erre alkalmazhatók.
Lassan valóban eljön az ideje annak, hogy a cégvezetők mérlegeljék, mit kezdjenek az MI kínálta lehetőségekkel.
Költséghatékony és magas minőségű szolgáltatások érhetők el, akár a teljes munkavállalói körre, akár csak a kulcspozícióban lévő alkalmazottakra.
Mi volt a baj az állami tulajdonú hadiiparral és mit tud vele kezdeni az 4iG? És hol mond ellen Orbánnak Nagy Márton minisztériuma?
Ezúttal üres volt a csomagtartó.
Nem a „luxizás” leleplezése hozza magával a felháborodást. A nagy változásokhoz vezető lendület hosszú idő alatt halmozódott fel.
Az okok most egyértelműek.
Rendkívül értékes lehet.
A kórtermek jelentős része nem hűtött Magyarországon, a betegek elviselhetetlen melegre panaszkodnak.
Ennek töredéke az a pénz, amelyhez privatizációs bevételként jutott.
Tizenkét ügyben vizsgálja felül a Kúria a saját korábbi határozatát.