Az államfő azt tanácsolta, próbáljanak a jelenleginél is többet tenni a Várnegyed leromlott állagú ingatlanjainak, illetve infrastruktúrájának rendbetételéért. Schmitt Pál megengedhetetlennek nevezte, hogy még hatvan évvel a második világháború vége után is több romos épület található Budapestnek ezen a részén, ahol valamennyi Magyarországra látogató turista megfordul.

Kiemelte: a budai Vár a legvonzóbb magyar idegenforgalmi látványosságok közé tartozik, így nagymértékben hozzájárul az ország gazdasági céljainak eléréséhez is, amiért a terület megérdemelné, hogy a látogatók arányának megfelelően részesedjen a turisztikai fejlesztési forrásokból.

Nagy Gábor Tamás, a kerület fideszes polgármestere a megbeszélésen arról tájékoztatta a köztársasági elnököt, hogy a kormánnyal folytatott legutóbbi egyeztetések alapján legkorábban a jövő évtől kezdődhet a budai várnegyed régi fényének visszaállítása. A városrész vezetője emellett arról is szólt, hogy a kerület takarékosan és hatékonyan gazdálkodott az elmúlt években, így a kötelezően előírt feladatai mellett több fejlesztésre, illetve műemlékek felújítására is jutott pénz.

A várnegyedben két nagyobb beruházás is vihart kavart az elmúlt időszakban. Az egyik az elkezdett mélygarázs, amit később leállított a beruházó, a másik a Sándor palotához nagyon közel lévő egykori Ybl-villa, ami ellen városvédők egy része tiltakozott, viszont az építkezést folytatták és a tervek szerint hamarosan át is adják.