Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
„Nem az a baj, hogy nincs érdeklődő, hanem az, hogy mindenki ragaszkodik saját árához. Így aztán elég kevés üzlet jön össze, talán majd a tavasz végén” – kesergett az Ingatlanmenedzsernek február az egyik balatoni ingatlanközvetítő. Beszámolója szerint az év eleje óta érzékelhetően növekedett azok száma, akik vadászatra indultak legnagyobb tavunk környékén, mert arra számítanak, hogy „jó pénzért” szép kis nyaralóhoz, házhoz jutnak, s később majd elpasszolják, amikor megindul az értéknövekedés.
Más szakmabéli is azt mondta, hogy a Balaton északi és déli partján továbbra is erős a túlkínálat, viszont az eladói oldalon idén már kényszerértékesítők is vannak-lesznek. Ezek azok a tulajdonosok, akik néhány éve deviza alapú hitelt vettek fel az építkezésre vagy a vásárlásra, s időközben drámai fordulat állt be életükben: már alig tudják fizetni a törlesztő részleteket, elvesztették munkahelyüket vagy elváltak, más családi esemény történt és most nagy szükség van a készpénzre.
A kínálati árakat egyébként a többség eleve úgy lövi be, hogy 15-20 százalékot majd lealkudnak belőle a vevőjelöltek. Ám sokszor ez sem elég az üzletkötéshez, további 5-15 százalékot is engedni kell. Nyilván annak függvényében, hogy kinek mennyire sürgős az ügylet.
A kisebb vízparti nyaralók tulajdonosai főleg a 10-14 millió forintos sávban számíthatnak sok érdeklődőre, ha kissé távolabb van a víztől egy 5-10 éve épült, közepes méretű családi ház, akkor azért legfeljebb 20-25 milliót hajlandók adni. A part menti, 2-3 évvel ezelőtt felhúzott luxushajlékok 40-100 millió forintért kaphatók, de néhány nagyobb, 120-150 milliós palota is megvehető. Ezek egy részét becsődölt panziótulajdonos árulja.
H. Szabó Sándor
„Az elsősoros, tehát közvetlen vízparti nyaralók igen népszerűek, zömmel azonnal készpénzzel fizetnének a vevőjelöltek. Elég nehéz viszont eladni a sorházakat és ikerházakat, s ugyancsak gond a 70-es, 80-as években bérbeadás céljára épített 2-3 szintes nagyobb házak értékesítése, utóbbiakból egyre több kerül a piacra” – számolt be Déry Attila, az Otthon Centrum (OC) vezető elemzője. Megerősítette az OC tapasztalatait a Duna House képviselője is, aki megtoldotta még azzal, hogy nehéz eladni a társasházi, úgynevezett apartman házakban lévő ingatlanokat is, sokban még 4-5 évvel az átadás után is bőven lehet válogatni a lakások közül.
Zavarja az egyéni eladók üzletét, hogy az egyre szaporodó wellness-hotelek, illetve a hozzájuk kapcsolódó apartman házak szinte tökéletes megoldást kínálnak azoknak, akik évente csak néhány hetet töltenek a tónál - így mentesülnek egy ház fenntartásának költségeitől és problémáitól. Mindenesetre a válság hatására a nem túl felkapott településeken már egész olcsón lehet vásárolni, akár 20 millió forint környékén is.
Egyszobás slágerek
Az egész tókörüli övezetre jellemző, hogy az egyszobás, 25-30 négyzetméteres üdülők megint előtérbe kerültek, persze jó, ha tartozik hozzá nagyobb, nem gyümölcsös kert. Az egyelőre nem jellemző, hogy a városi panelek nagyon megemelkedett rezsiköltsége miatt sokan kisebb nyaralókba akarnának költözni, bár az alacsony jövedelműek közül azért van erre példa. Nem feltétlenül a Balatonhoz mennek ezek a családok, hanem a nagyvárosok külső karéján vagy közvetlen környezetében található hétvégi házas övezetében keresnek olcsóbb megélhetést. Miskolcon, Kecskeméten, Székesfehérváron vagy Győrött is vannak már ilyenek.
A Balaton északi partján és a néhány menőbb déli településén ingatlant keresők döntő többsége budapesti lakos, akik elsősorban üdülni-nyaralni akarnak ott. A vevők további 20-30%-át a helyiek adják, míg a külföldiek mindössze 5-10%-ot képviselnek, ám ők is túlnyomórészt külföldön élő magyarok. Az „igazi” külföldi érdeklődők nagyrészt hollandok, esetenként dánok, svédek.
Eltűntek a külföldiek
Külföldit manapság szinte alig találunk a Balatontól kissé távolabbi zalai városokban. Legfeljebb néhány orosz, ukrán vagy szerb venne – néha vesz is – tip-top nyaralót vagy kisebb házat a gyógyvizet kínáló településeken. Hévízen és Keszthelyen például a sok német szó mellett ma már nem ritka az orosz vagy a lengyel, akik zöme egyelőre csapatostul érkezik pihenni-gyógyulni, s csak elenyésző részük nézelődik a piacon, de a helyi ingatlanos irodák némelyikében már ott a tábla: oroszul beszélő munkatársat keresünk.
