Kiberbiztonság: Meddig kell elkészülnie a kötelező auditnak?
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
Mintegy ötven budapesti és vidéki ingatlant ad át a közmédia az állami vagyonkezelőnek, amely később dönt a hasznosításukról - írta a Világgazdaság.
Korábban tévé-, rádióstúdióknak helyet adó ingatlanokat, illetve a Magyar Távirati Iroda (MTI) egyes tudósítói irodáit és üdülőt is átad a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-nek - jelentette a VG.
Azokról az ingatlanokról van szó, amelyek nem szükségesek az MTVA feladatainak ellátásához, így ezeknek az állami ingatlanoknak a tulajdonosi joggyakorlását a későbbiekben a vagyonkezelő látja el.
Az MNV Budapesten 26, vidéken 21 ingatlan esetében veszi át a tulajdonosi jogok gyakorlását.
A közmédia budapesti két legemblematikusabb épületét, a Naphegy tér 8. szám alatti ingatlan teljes területét, illetve a Bródy Sándor utcai társasházi ingatlant az archívumok és a stúdiók későbbi végleges elhelyezéséig továbbra is az MTVA használja.
Ezért első ütemben a Pollack Mihály téren lévő Károlyi-palotát és irodaépületet, illetve a Bródy Sándor utca 5. szám alatt lévő épületet adják át az MNV-nek.
A Magyar Rádió évtizedeken keresztül a Bródy Sándor utcai épületben működött, amelyhez később hozzáépítettek egy részt a Pollack Mihály téren, ahol az említett Károlyi-palota is áll.
Ezeket a régi és új épületekből (társasházi részből, irodából, palotából) álló ingatlanokat összekötötték, és így adtak helyet a rádiónak, mindaddig, amíg az el nem költözött a jelenlegi helyére, a Kunigunda utcába.
Egyelőre nem lehet tudni, hogy mekkora lehet az ingatlanok piaci értéke, ez csak akkor derül majd ki, ha értékesíteni akarják őket.
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
Összefoglaló az aktív pályázatok legfontosabb feltételeiről: kik pályázhatnak, mekkora összeget lehet igényelni, mire fordítható az elnyert támogatás.
A forint árfolyamingadozása feladja a leckét – különösen, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
A digitális nyelvi szuverenitás nem grandiózus ambíció, hanem kulturális szükségszerűség – érvel Balog Ádám, Pereczes János és Gaál Norbert.