Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
A bősi felvízcsatorna alatti vízáteresztő alagutak egy részét másra is lehetne használni az elmúlt évek tapasztalatai alapján: megoldhatnák azokkal a környék közlekedési problémáinak egy részét, ráadásul a biciklisek és a gyalogosok is jól járhatnának.
Megvalósulhat a terv, amely májusban még csak egy merész ötletnek számított a Csallóközben: a szakértői vizsgálatok szerint a bősi felvízcsatorna alatt lévő vízáteresztő alagutak technikailag alkalmasak ugyanis arra, hogy közúti forgalom bonyolódjon le bennük – írja a Parameter.sk.
A beruházás mellett érvelők szerint a beruházás megoldaná a Csallóköztől 25 éve elszakított kis-csallóközi települések közlekedési gondjait. A bősi erőműhöz tartozó felvízcsatorna három települést, Bodakot, Vajkát és Doborgazt teljesen elszakítja a Csallóköztől, a lap szerint a tervezők annak idején nem gondoltak ugyanis ezekre a helyekre.
A bősi vízerőmű 1992-es üzembe helyezése óta a felvízcsatornán komppal lehet átkelni, amit Bodak, Vajka és Doborgaz minden lakója, valamint a túlsó oldalon lévő Felbár, Nagyszarva és Keszölcés egyes lakói ingyen használhatnak. A Parameter videót is készített a helyszínről, amelynek segítségével még könnyebben megérthető, miért lenne nagy előre lépés az alagutak megnyitása.
A vízáteresztő csatornák Vajkától 2,5 kilométerre Bős felé, a vajkai tó szomszédságában találhatók. Összesen öt ilyen csatorna van egymás mellett, de az utóbbi 25 év tanulságai alapján biztosnak látszik, hogy három bőven elég a szivárgó víz felfogásához, elvezetéséhez. A maradék kettőt építenék át alagúttá, az egyiket az autóknak, a másikat bicikliseknek és gyalogosoknak.
Hétfőn Sólymos László szlovák környezetvédelmi miniszter és Daniel Kvocera, a Vízgazdálkodási Építővállalat vezérigazgatója a helyszínen ismertették a vállalat és a szakértők vizsgálatainak eredményeit.
A szakemberek megvizsgálták a csatornákat, és arra jutottak, hogy még egy robbanás sem bontaná meg azokat, olyan jó állapotban van a betonszerkezetük. Az aljzatuk is stabil.
Az alagutakat védő- és tűzálló bevonattal kell ellátni, figyelni kell majd a rezgéseket, szivárgásokat. Az engedélyeztetési eljárás jövő tavasszal indulhat, a kivitelezés pedig jövő év végén vagy 2019-ben. A beruházás értéke 20 millió euró körül mozoghat, és a Vízgazdálkodási Építővállalat költségvetéséből fedezik. Ez annyi pénz, amennyit az állam 12-13 év alatt kifizet a két és fél évtizede működő komp üzemeltetésére – jegyzik meg a cikkben.
Előírás, hogy egy ilyen alagút annak mindkét oldalán lennie kell egy tűzoltó- és mentőállomásnak is. Ez a környezetvédelmi miniszter szerint szintén az itt élők javára válik majd. A komp sorsáról még nincs döntés.
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
2025. július 10-én lezárult a „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” pályázat. Július 15-étől új forgóeszköz-finanszírozási lehetőség nyílt meg a feldolgozóipari mikro- és kisvállalkozások számára.
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Az elektronikus aláírásoknak egyre nagyobb a szerepe, de a különböző típusok közötti különbségek nem mindig egyértelműek.
Egy magyar bombaszakértő segítette az 1920-as években a japán elnyomás ellen harcoló koreai szabadságharcosokat – derül ki Csoma Mózes, a Károli Gáspár Református Egyetem bölcsészkarának dékánja, volt dél-koreai magyar nagykövet tanulmányából.
Olaszországi nyaralása idején történt végzetes baleset az osztrák extrémsportolóval.
Az Evergrande csődje óta tudhatjuk: elég nagy bajok vannak a kínai ingatlanszektorral.