Egy történelmi jelentőségű emlékmű szétrombolása vagy egy omladozó épülettömb megújítása zajlik a Bem tér sarkánál? Az egykori Radetzky-laktanya bontása és újjáépítése politikai vitát kavart, annyira, hogy valójában magáról az épületről vagy akár a jövőbeli tervekről kevés szó esett. Pedig a mostani bontás előtt már igen rossz állapotba került ingatlan viharos múltja épp annyira része a főváros történetének, mint amilyen méltó lehet hozzá a felújítás.

Máté Péter

A mai Bem térnél, a Duna partján jóval a most bontás alatt álló épülettömb megépítése előtt állomásoztak katonák: az első században egy Dalmáciából átvezényelt római alakulat kapott az itt felhúzott erődben helyet. A XI. században a mezőgazdasági termelőket szolgáló átkelőhely vezetett itt át a Dunán, majd a Víziváros védelmében városfal épült az úgynevezett Kakas bástyával, a mai Külügyminisztérium helyén – olvasható az Építészfórum összefoglalójában. A középkorban királyi kúria, majd Arszlán budai pasa rondellája épült a térnél, a török hódoltságot követő időszakban pedig állatvásárokat tartottak itt.

MTI / Marjai János

1840-ben bécsi utasításra, klasszicista stílusban épült itt egy óriási magtár, az 1842-es átadás után néhány évvel ezt egy kincstári sütödével egészítették ki – innen eredt a tér 1841-ben adott neve: Élelem tér. Bár az 1848-49-es szabadságharc idején a gabona mellett a császári hadsereg lőszerraktárként is használta az épületet, laktanyává csak majd 50 évvel később, 1897-ben alakították át a hadsereg által használt élelmiszerraktárat. Benedicty József főmérnök irányításával, Neuschloss Károly és fiai tervezésében ekkor lett az akkor Pálffynak nevezett tér sarkán található klasszicista épületből eklektikus tömb.

A kaszárnya Joseph Wenzel Radetzky cseh származású császári tábornagy után kapta a nevét (a napóleoni háborúk idején hírnevet szerzett, egy Strauss által komponált indulóval is halhatatlanná váló vezető nagy érdeme volt, hogy 1848-ban a Habsburgok nem a magyar, hanem a felkelő olaszok ellen küldték harcba az akkor már 82 éves főkatonát). A katonák a közeli Budai Várban található - a később Hadtörténeti Múzeumként működő – Nádor-laktanyából költöztek le ide. Bár az elhelyezés közlekedési szempontból mindenképpen előnyösebb volt a Várnál, laktanyának mégsem volt ideális hely, és építészetileg is szerényebb megoldásokkal éltek a tervezők – jegyzi meg az Építészfórum cikke: nem volt benne sem főlépcső, sem díszterem.

A Radetzky laktanya 1959-ben

Az első világháború idején hadikórházként működött az épület, 1919 tavaszán a Tanácsköztársaság vezetői újból laktanyaként használták az időközben Petőfi Sándorra átkeresztelt intézményt. A rövid életű kommunista rezsim bukása után a fehérek kommunista agitátorokat börtönöztek itt be. Őket elengedték, a kaszárnya pedig 1920 tavaszán visszakapta eredeti nevét. 1921 novemberében tűz pusztított az épületben – azt máig nem tudni, szándékosság okozta-e. A mentésben több tűzoltó halt meg, a tragédia során azonban, csodával határos módon, megmaradt az eredeti épület, a régi raktár és öntöttvas oszlopsora – írta a Budapest című lapban megjelent visszaemlékezésben Ráday Mihály.

A laktanya a második világháborús német megszállás idején a Gestapóhoz került: az épületben Magyarországon elfogott lengyel futárokat hallgatták ki, legtöbbjüket a kínvallatás után német koncentrációs táborokba szállították innen. 1944 októberétől a nyilaskeresztes párt Halálfejes Légiójának lett a központja, a hungarista csoport Ney Károly ügyvéd, SS-őrnagy vezetésével különösen kegyetlenül bánt el az elfogott partizánokkal, dezertőrökkel, zsidókkal, de a zsidók mentését segítő diplomatákat is hallgattak ki itt, többször megfordult az épületben Raoul Wallenberg is. A kaszárnya udvarán több mint félszáz zsidó civilt végzett ki a Ney-brigád.

1945-ben, a háború után Görgey Artúr 1848-as tábornok nevét kapta a laktanya, majd Bem Józsefét, a szabadságharc másik tábornokáét. 1946-tól a hadifogságból szabadult katonák eljárásait folytatták le itt, a kommunista hatalomátvétel után, 1949-ben pedig az ÁVH kapta meg az épületet. A hely kulcsszerepet játszott az 1956-os forradalomban: október 23-án előtte, a Bem szobornál összegyűlt ötvenezres tömeg előtt itt vágták ki a magyar zászlóból a sztálini címert, ezzel megszületett a forradalom és szabadságharc szimbólumaként ismert lyukas zászló. Az épületben állomásozó alakulat nem avatkozott be, a következő napokban pedig a tisztek tárgyalásokat kezdtek a felkelőkkel, amely végül tűzszünethez és együttműködéshez vezetett. Október 29-én a laktanyában alakult meg a Forradalmi Katonai Tanács, és mire november negyedikén megindult a szovjet hadsereg inváziója, az összes katona átállt a felkelőkhöz.

A forradalom után az akkor alakuló Munkásőrség II. kerületi parancsnokságának az épülete lett a kaszárnya, egy részében pedig általános iskolát alakítottak ki.

1989. október 23-én, a köztársaság kikiáltásának napján az MDF tartott megemlékezést a Bem téren – egy hónappal később a négyigenes népszavazás döntött a Munkásőrség feloszlatásáról, 1991-ben pedig az akkor már kormányon lévő párt kapta meg az épületet. Négy évvel később a Postabankhoz került – pontosabban egy ki nem fizetett, 300 millió forintos kölcsön fejében a bank vette át a székházat tulajdonló, az MDF által alapított Fodema Kft-t. Az ezredfordulóra aztán világossá vált: a rendszerváltás utáni első szabad országgyűlési választáson még a legtöbb szavazatot megszerző pártnak az 1998-as katasztrofális választási szereplése után nem lesz pénze sem visszavásárolni, sem fenntartani az akkor már bérelt épületet, így 2001-ben elköltöztek.

Fazekas István

Ekkor még az volt a terv, hogy irodaépület létesül a helyén, a Fekete Sas utcai részen ez meg is valósult. 2006-ban került magánkézbe az akkor már igen rossz állapotban levő tömb, a műemléki hatóság ekkor ideiglenes védettség alá helyezte, és elkezdődött a műemlékké nyilvánítás.

Az akkori tulajdonos Verseny Ingatlanforgalmazó Kft., majd az Európa Ingatlan Alap az épület belső tereinek megnyitásával képzelte el az átalakítást, a 2010-ben kiadott építési engedély, amely a védett magtár megtartásával, mellette és felette üveg-fém homlokzatú komplexumról szólt azonban éles vitákat kavart – ekkor kapta meg az egyedi műemléki státuszt a világörökségi területen található építmény. 2016-ban került az ingatlan a szlovák HB Reavis csoport tulajdonába, ekkor elővették Turányi Gábor és Turányi Bence 2010-es terveit, ám az ismét fellángoló tiltakozás nyomán visszavonták az építési engedélyt. Az indoklásban az állt, hogy azt jogszabálysértő módon adták ki - vagyis úgy adtak engedélyt a bontásra, hogy közben a ház műemléki védettséget élvezett.

Máté Péter

Az ügyben személyesen Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter került szembe a HB Reavisszal, a tulajdonost a kormányhivatal az eredeti állapot visszaállítására kötelezte. A döntést megtámadta a tulajdonos, és az ügy már a Kúria döntésére várt, amikor fordulat következett be 2018 végén. A felek megegyeztek, és ezzel egy időben a HB Reavis egy Blue Urban Elegant nevű cégnek adta el a félig lebontott tömböt, a cégről hamar kiderült, hogy mögötte Wáberer György és a Market Zrt. alapítója, Scheer Sándor áll. (Wáberer idén januárban szállt ki.) Ezt követően pedig nemhogy a műemléki védettsége szűnt meg a laktanyának (az erről szóló rendeletben olvasható indoklás szerint azért, mivel „az épület a műemlékké nyilvánítás szakmai ismérveinek a továbbiakban nem felel meg”), de 2020-ban a Property Market építkezését nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánította a kormány - innentől gyakorlatilag szabad volt az út bármilyen átalakítás felé. A beruházás előkészítésekor a felkért szakértő azzal érvelt, hogy az épület eredetileg nem is laktanyának épült, ráadásul hiányoztak a reprezentatív elemek is belőle, értékét inkább a hozzá kötődő történelmi emlékek adják.

Tény, az épület közelében található Bem-szobor és a szomszédos Bambi presszó is a helyén marad, ahogy – akár a korábbi tervek alapján – az eredeti épület homlokzata is, de mögötte teljesen új épületegyüttest húznak fel, irodával, szolgáltató és kereskedelmi egységekkel, és az ígéretek szerint az átjárás biztosításával.

A 3h építésziroda tervei alapján 130 szobás hotel épül itt, ehhez iroda kapcsolódik. A monolitikus tömbnél könnyedebb elrendezésre készülnek - a tíz évvel ezelőtti, üveg-fém borítás helyett azonban a Bem téri fronton megmarad a klasszikus homlokzat, az eredeti díszeket is helyreállítják, a nagy változás tehát az, hogy az egykori tömbhöz képest nyitottabb lesz a szerkezete az épületnek. Tulajdonképpen semmi nem fog emlékeztetni arra, hogy itt valójában egy magtárból lett kaszárnya állt, és arra sem, hogy 2021-et írunk.