
Évtizedek után felmelegített fejlesztési tervektől féltik a Balaton ökológiai ékszerdobozát
Wellnessgyógyászati központot építene és építési telkeket parcellázna a tulajdonos egy Örvényes külterületén, a Balaton-parthoz közel fekvő telken több tízezer négyzetméteren. A tervek nem újak, de az 1989-es első ötletet követően most úgy tűnik, valami megmozdult. Csakhogy sokan attól tartanak, a beruházás káros hatással lehet a Balaton utolsó természetes partszakaszán húzódó ökológiai folyosóra. A beruházó tulajdonosai között feltűnik egy szuperbanki munkatárs és önkormányzatoknak, cégeknek dolgozó könyvvizsgálók is.
Parázs hangulat alakult ki április végén Örvényesen azon a lakossági tájékoztatón, amin a település délnyugati határában fekvő terület fejlesztési elképzeléseiről tartott a terület tulajdonosa, a beruházást tervező Sport-Üdülőfalu Kft. nevében eljáró Somorjai Imre, valamint a Huszár Zoltán polgármester vezette önkormányzat.
A helyiek beszámolójából az derül ki, hogy a szervezőket is meglepte a 100-110 főnyi érdeklődő. Örvényes a Balaton legkisebb települése alig 150-en élnek itt, és a nyaralótulajdonosok száma is legfeljebb 200 fő, ehhez képest be sem fért mindenki a tájékoztató helyszíneként szolgáló faluházba. Ráadásul az eredetileg fél órásra tervezett esemény jó 3 órán keresztül húzódott. A felfokozott hangulatú, bekiabálásokkal tarkított eseményen volt, aki ellentmondásosnak ítélte a beruházó tájékoztatását.
Volt, aki azon háborodott fel, hogy a fejlesztés számára ki akarják szélesíteni az Orgona utcát, de ehhez az ő telkéből is lecsípnének egy darabot, mások abbéli félelmeiket hangoztatták, hogy a látványos tervek csak megtévesztésként szolgálnak, és valójában egy lakóparkot akarnak ide építeni, és volt olyan is, aki attól tartott, hogy a fejlesztés veszélybe sodorhatja a természeti környezetet és a part mentén húzódó Natura 2000-es védettséget élvező nádast is.
Ékszerdoboz
Az biztos, hogy ha a tervezett fejlesztésnek helyet biztosító telek közelében védett területek húzódnak. Örvényes nem csak kis mérete, de partjának viszonylagos érintetlensége miatt is kilóg a tó körüli települések közül, van, aki a Balaton egyik ökológiai ékszerdobozának tartja.

A falutól keletre fekvő térség például Natura 2000 Kiemelt madárvédelmi terület, az előtte húzódó a Bázsai-öböl nádasát külön is értékes területként említik a Balaton-Felvidéki Nemzeti Park honlapján, de a fejlesztésre kiszemelt, a településtől délnyugatra fekvő egy részén is ilyen időszakosan víz alatt álló mocsárrét található, és a Balaton medrében itt tenyésző, szinte érintetlen, a tó ökológiai egyensúlyában kulcsszerepet játszó (de más tó körüli fejlesztések során gyakran büntetlenül ritkított) nádas is Natura 2000 Természetmegőrzési területhez tartozik.
Maga fejlesztési terület is fontos a természetvédelem szempontjából, hiszen az Országos Ökológiai Hálózat része: nagyobb részben annak pufferterülete, kisebb részben pedig magterülete, vagyis ily módon a vonatkozó törvények értelmében a beruházást kisebb részben olyan természetes vagy természetközeli élőhelyeken tervezik megvalósítani, amelyek az adott területre jellemző természetes élővilág fennmaradását és életkörülményeit hosszú távon biztosítani képesek, és több védett vagy közösségi jelentőségű fajnak adnak otthont, nagyobb részben pedig olyan területeket érint, amelyek szerepe, hogy “megakadályozzák vagy mérséklik azon tevékenységek negatív hatását, amelyek a magterületek és az ökológiai folyosók állapotát kedvezőtlenül befolyásolhatják vagy rendeltetésükkel ellentétesek”.
Arra, hogy a 25 építési telek, és a több ezer négyzetméteres wellnessközponttal, sportpályákkal is felszerelt szálláshely tervezett kialakítása miként veszélyezteti a Sajkodi-öböltől Örvényesen át Balatonudvariig tartó természetes balatoni vízparton húzódó ökológiai folyosót (ami fontos szerepet játszik a tó egészséges környezeti állapotának megőrzésében), a WWF Magyarország is felhívta a figyelmet, mint múlt heti Facebook-posztjukban is írták,
a part beépítésével, zavarásával a nádas ökológiai folyosó tovább darabolódik, ezáltal a Balaton természetes vízparti élőhelyrendszerének egyik utolsó maradványa is veszélybe kerülhet.
Emellett érdekes mellékszál, hogy Örvényes ad otthont a Veszprém Balaton Európa Kulturális Fővárosa 2023 egyik kiemelt kulturális-ökológiai rendezvénysorozatának. A Balatorium néven futó program egyik fő célja, hogy népszerűsítse a tó és a természet tudatos használatát, felhívja a figyelmet az ütközésekre a különböző érdekszférák – az új beruházásokban érdekelt vállalkozások, a helyben lakó vagy nyaraló emberek, illetve a természeti környezet, a törékeny ökológiai egyensúly védelme iránt elkötelezettek – között, és hogy párbeszédet indítsanak minderről.
A legszerethetőbb közös nevező - A mű
Bojlitor és algakoktél, természetjárás Pascal-idézettel, csevegés gombafonalakra kapcsolódott orchideákkal, limnológiai előadás mikroszkópok fölött és a nádasban - képes beszámolónk egy kreatív spektrumban verhetetlen tudományos-ismeretterjesztő-művészeti élményhétvégéről: augusztus végi Balatorium Tihanyban és Örvényesen. A Balaton mint „nemzeti öröm" (Can Togay, Schleicher Vera néprajztudóst idéző szavaival) megőrzése, és közös megóvása a célja a Balatorium projektnek, mely természet- és társadalomtudósok, szakértők, néprajzosok, bölcsészek és nem utolsó sorban művészek közös munkája során jött létre.
A hvg.hu az ügyben megkereste a térség természetvédelmi kezelőjét, a Balatonfelvidéki Nemzeti Parkot, amely jelezte, egyelőre sem a beruházó, sem az érintett önkormányzat, sem pedig az illetékes engedélyező hatóságok nem keresték meg őket a beruházási elképzelésekkel kapcsolatban.
Oszlatni igyekszik a természetvédelemmel kapcsolatos félelmeket Huszár Zoltán helyi polgármester, aki a hvg.hu-nak azt mondta, hogy az érintett terület nem védett, emellett
a tulajdonosnak nincs területe a nádban, nincs területe a parton,
és bár a vállalkozó kérésére a testület jóváhagyta, hogy kezdeményezze az örvényesi Balaton-part partrendezéséről szóló rendeletet, de ennek tartalmáról, amint ismert lesz, még tájékoztatni fogják a helyieket, mielőtt döntenének róla. „Örvényes törvényes!" – jelentette ki.
Gyógyászat, wellness, rekreáció, hotelszobák – és új építési telkek
A LALIC Long Active Life Club néven futó tervek mindenesetre látványosak. A település honlapján elérhető egy idén januári dátumozású helyszínrajz, amelyen a középpontban három darab, többszintes, kétszárnyú épületből álló komplexum áll. Az épületek – amelyek közül az egyik funkciója „rekreációs”, a másiké gyógyászat-wellness – földszintjein éttermek, szolgáltatások, tornatermek, bár, közösségi terek, a harmadik épület földszintjén szobák kapnának helyet. A fennmaradó területre ötezer négyzetméteres mélygarázst, sportpályákat és egy „ökotavat” álmodtak a tervezők.
Ezenfelül a terület keleti és nyugati határában összesen 25 darab új építési telket parcelláznának, úgy, hogy nem minősítik át beépítésre szánt területté, és legfeljebb 10 százalékos beépíthetőséget engedélyeznek rajtuk. Ezek közül
négy telket úgy alakítanának ki, hogy határuk közvetlenül a Balaton-partig érne
– olvasható ki a parcellázási tervből. Emellett kiszélesítenék az Orgona utcát, létesülne egy új, a Búzavirág utcával párhuzamos a „közösség számára átadására kerülő magánút” is, a nádasban pedig „sétáló stégek", valamint egy kikötő a jelenlegi, a környezetet taglaló dokumentumban „szabálytalanként” jellemzett csónakkikötő helyén.

A 2022. decemberi Területhasznosítási vizsgálat című dokumentumból az is kiderül, hogy a fejlesztés során „törekedni kell az optimális terepre illesztésre”, és figyelembe kell venni a már meglévő, a vasút és a tóig terjedő „projektterület” – egy összesen közel 12 ezer négyzetméteres, tulajdoni lapja alapján „községi mintatér, út, szántó, rét és árok” telek közötti beépítést. A tervek szerint az épületek földszintjei az Orgona utca felől „terepszint alattivá" válnának, és zöldtetőt is kapnának „a természeti környezethez illeszkedve”, miközben „a fő tömeg szabdalt kialakításával a tömegérzet tovább csökkenthető, és a jelenlegihez hasonló átlátások biztosíthatók a Balaton felé”.
Évtizedes ötletet melegítenek fel
Arra a polgármester is utalt, hogy a beruházás nem új ötlet. A terület fejlesztése már 1989-ben is napirenden volt. Lapunk birtokába került egy korabeli meghívó, amin arra invitálták az örvényesieket a kultúrotthonba, hogy bemutassák nekik az Aszófői „Kék Balaton” Termelőszövetkezet, valamint két budapesti cég – az Inno-Ker Kisszövetkezet és az ECHO Ingatlanközvetítési Kft. – közös üzleti vállalkozását. A partnerek akkor is egy üdülő és sportcentrum terveit vázolták. Többek között 400 férőhelyes téliesített üdülőfalut, vállalkozásba kiadott étteremet, üzleteket, sportpályákat, vitorláskikötőt álmodtak ide, de szennyvíztelepről, és – az akkor még nagy szám – vezetékes telefonhálózat kiépítéséről, munkahelyteremtésről is szó esett az egyik korabeli résztvevő által a meghívóra vetett kézírásos jegyzetek alapján. Az illető 1991-es dátumozással mindehhez azt is hozzáfűzte, hogy „azóta is csend van a dologról”.
A polgármester szkeptikusan meg is jegyezte, hogy maga is sokat hallott 1992 óta a fejlesztési tervekről, de eddig semmi sem valósult meg. Annyi történt csak, hogy a terület 1997-ben bekerült a rendezési tervbe, idén pedig a tulajdonost a Sport-Üdülőközpont Kft.-t kérésére arról döntött a képviselőtestület, hogy rábízzák: kezdeményezze a település vízpartjának rendezéséről szóló 2005-ös TNM-rendelet módosítását a beruházás megvalósítása érdekében.
Eltiltás alatt a régi szereplő
A fejlesztési tervek ugyan bő harminc éve csak tervek, de az akkori és jelenlegi szereplők között van átfedés. Az 1989-es tájékoztatón részt vevő cégek közül a TSZ már rég megszűnt, egy másik vállalkozás ma is működik, de arról nincs információ, hogy köze lenne a beruházáshoz, annál inkább a harmadik cég, az Inno-Ker Kisszövetkezet (amely időközben csődbe ment) egykori tulajdonosának, Somorjai Imrének. Somorjai a többségi tulajdonosa a beruházást most is tervező, és a területet 1993 óta birtokló Sport-Üdülőközpont Kft.-nek, ő volt jelen az április végi tájékoztatón is mint a cég ügyvezetőjének – saját feleségének – a megbízottja.
Nem véletlen, hogy a vállalkozás ügyvezetője a feleség. Somorjai ugyanis – mint a cégadatbázisból kiderül – el van tiltva a cégvezetéstől, egyik korábbi vállalkozásával kapcsolatban, amelynek adószámát 2019 márciusában törölte az adóhatóság, majd ennek nyomán a kényszertörlését rendelte el a cégbíróság. A cégadatbázisban szereplő iratokból pontosan nem derül ki, hogy a NAV miért törölte a cég adószámát, de a cégnek a kényszertörléskor összesen közel 7,9 millió forint adó-, banki- és rezsitartozása volt. A cégbíróság 2020-ban tiltotta el öt évre Somorjait.
A Sport Üdülő Kft.-t tehát – legalábbis papíron – a felesége vezeti, Somorjai pedig hivatalosan az ő képviseletében jár el a cég ügyeiben. A férfi ugyanakkor az Opten adatbázisa szerint 50 százalék feletti szavazati joggal, tehát a polgári törvénykönyv vonatkozó passzusa értelmében többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkezik a cégben – vagyis úgy tűnik, nem teljes mértékben tartja magát a rá vonatkozó tiltáshoz.
NER-szuperbanki munkatárs és könyvvizsgálók a háttérben
A Sport-Üdülőfalu Kft. négy magánszemély tulajdonosai között Somorjain és feleségén kívül még ketten vannak. Ők a cégadatbázis alapján annak a Földesi Istvánnak a szülei, aki az MKB Euroleasing Zrt-jének fejlesztési igazgatója volt korábban, majd a kormányzati hátszéllel a Budapest Bankból, az MKB-ból a Takarékbankból és az Euroleasingből gründolt bank, az MBH Nyrt. munkatársa lett.
Földesi István emellett testvérével közös cégén, a 4F-SAT Kft. révén maga is tulajdonos az örvényesi beruházást tervező cégben. A beruházásnak azonban nincs köze az MBH Nyrt.-hez, mint a cég a hvg.hu megkeresésére közölte, kollégájuk „magánemberként, egy „alvó” családi vállalkozás keretében több mint 20 éve társtulajdonosként érdekelt a jelzett külterületi ingatlanban, de ennek semmi köze az Euroleasinghez, sem az MBH Bankhoz".
A Sport-Üdülőközpont Kft.-ben két további vállalkozás is érdekelt: az egyik a D-SAT Capital Kft., amelynek tulajdonosai egy komoly referenciákkal rendelkező könyvvizsgáló házaspár, megyei és városi önkormányzatokkal, magánnyugdíjpénztárakkal, nagybankokkal az ügyfeleik között, a harmadik pedig a SAT-L Kft., egy balatonlellei vagyonkezelő.