Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Az intelligens városokat soroló toplista élén Szöul áll, majd Szingapúr és Stockholm következik. Az Ericsson és az Arthur D. Little felmérése alapján ezek a települések az infokommunikációs (ikt) előnyöket az egész társadalomra kiterjesztik
Szöuli toronytervek
Az intelligens városok néhány jellemzője: üvegszálas internet, napenergia, e-egészségügy, e-ügyintézés, de a sort még hosszan lehetne folytatni.
A közlemény szerint a listára azok a városok kerülhettek fel, amelyek hatékonyan fordítják lakóik hasznára az infokommunikációs technológiákat. Magyar város nincs a 25-ös listán. Az első 10 város között van még London, New York, Párizs, Los Angeles, Tokió, Sanghaj és Peking.
Szöul egy részlete
Creative Commons
A tanulmány azt is megmutatja, hogy a BRIC-csoport - Brazília, Oroszország, India és Kína - több városa, például Sao Paulo és Delhi is ígéretes programokat indított a társadalmi-gazdasági szakadékok megszűntetésére. Közülük Sao Paulo korábban több nemzeti és nemzetközi díjat kapott az e-felzárkóztatási programokért.
Itt az innovatív ikt megoldásra jó példa az Eko projekt, amely lehetővé teszi alacsony értékhatárú pénzügyi tranzakciók végrehajtását mobiltelefonok használatával vagy kiskereskedelmi kirendeltségeken keresztül. Az Eko projekt több mint 1,3 millió ügyfelet szolgál ki, eddig 500 millió dollár értékben bonyolítottak le rajta keresztül mikroletéti, kifizetési és átutalási tranzakciókat.
A közlemény szerint a sikeres városok vonzzák az ötleteket, a tőkét és a képzett szakembereket. Ám az ilyen pozitív vonzerőhöz folyamatos fejlődés szükséges, gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi téren egyaránt.
