Gyulafirátót le akar válni Veszprémről, mert az önkormányzat megítélésük szerint magas telekadót vetett ki. Módosította a veszprémi közgyűlés az önkormányzat szervezeti- és működési szabályzatát (szmsz), így lehetővé vált, hogy Gyulafirátót megkezdje az elszakadását a megyeszékhelytől.

A módosításra azért volt szükség, mert az szmsz-ben eddig nem létezett a falugyűlés fogalma, márpedig ezen a fórumon kell Gyulafirátót városrésznek kinyilvánítania, hogy el akar-e szakadni a megyeszékhelytől, s ezen kell megválasztania azt az öttagú előkészítő bizottságot, amely az elszakadást lebonyolítja.

Ennek mértékét egyébként januári ülésén az önkormányzat jelentősen csökkentette, de a városrészen ez után tartott tanácskozáson az derült ki, hogy az ott élők nem vetették el az elszakadás ötletét. A csütörtöki közgyűlés hosszú, személyeskedésektől sem mentes vita után úgy döntött, hogy a falugyűlés összehívásához a választásra jogosultak 10 százalékának támogatása kell, annak érvényességéhez a résztvevők 25 százaléka szükséges, a kitűzés legkésőbbi időpontja a kezdeményezéstől számított 30 nap.

Porga Gyula (Fidesz-KDNP) veszprémi polgármester a tanácskozáson leszögezte: meggyőződése, hogy Gyulafirátótnak nem jó az elszakadás. A városrészen 2600 a választásra jogosult állampolgár, ezért Porga Gyula szerint a 25 százalékos határozatképesség elfogadható arány.

A Gyulafirátóton élők elég felnőttek ahhoz, hogy el tudják dönteni, mi a számukra a jó - vélte a polgármester. A szocialista Katanics Sándor képviselő szerint más formát kellett volna találni arra, hogy a gyulafirátótiak szándékát segítsék, mivel a 25 százalékos arány nagyon magas.

Mohos Gábor jegyző elmondta, a népszavazás közvetlen költsége a polgármesteri hivatal számításai szerint legfeljebb egymillió forint, de a több tisztviselő több hetes munkáját is számítva ez több millió forintra mehet fel.