szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A Földközi-tengeri medence legrégebbi sárgadinnyemagjait találták meg Szardínia szigetén. A negyvenhét dinnyemag a Krisztus előtti 2. évezredből maradt fenn.

Szardínia nyugati partján, az Oristano-öbölhöz közeli Sa Osa nevű helység egyik bronzkori kútja őrizte meg a sárgadinnyemagokat.

A korábbi  leletek alapján a tudósok azt feltételezték, hogy a sárgadinnyét elsőként a közel-keleti népek és a görögök termesztették. A Szardínián talált magok azonban azt mutatják, hogy ami a sárgadinnyét illeti, a Földközi-tenger medencéjében, a Szardínián élő ősnépek megelőzték a többieket.

A radiokarbon alapú kormeghatározás szerint a Szardínián talált magok a legrégebbiek Európában: a Krisztus előtti 1310-1120 közötti évekből származhatnak.

A dinnyemagokat több más maggal együtt egy leletekben gazdag kútban találták meg a Cagliari egyetem régész-biológiai kutatócsoportjának tagjai. Szardínia szigetén a Krisztus előtti 2. évezredtől a 2. századig az úgynevezett Nuraghe-kultúra népe élt.

Nevét a hatalmas kőtömbökből emelt, kör alakú nuraghe tornyokról kapta, amelyekből több ezer maradt fenn. A sziget őslakosai számos nyomot hagytak hátra életükről: kútjaik például megőrizték az általuk termesztett olajfák, árpa, mirtusz és szeder magjait is.

Jelentősen emelkedhetnek az üzemanyagárak az újév első napjaiban

Jelentősen emelkedhetnek az üzemanyagárak az újév első napjaiban

Ukrán metálra foglalta össze az évet Orbán egy videóban

Ukrán metálra foglalta össze az évet Orbán egy videóban

A focizsenitől a színészóriásokig – tőlük is búcsúzott a világ 2024-ben

A focizsenitől a színészóriásokig – tőlük is búcsúzott a világ 2024-ben

Világcsúccsal ér véget a 2024-es év

Világcsúccsal ér véget a 2024-es év