Hatalmas méretű, négy lábon járkáló denevér kövületét fedezték fel Új-Zélandon. Az eddig ismeretlen fajhoz tartozó egyed 16 millió évvel ezelőtt élhetett – jelentették be új-zélandi őslénykutatók.

Az állat háromszor akkora lehetett, mint a ma élő denevérek átlagosan. A maradványokat a Déli-sziget Otago régiójának középső részén fedezték fel, egy hajdan kiterjedt tó üledékében. A Manuherikia-tavat meleg szubtrópusi erdő vette körül a korai miocén kor idején, 16-19 millió évvel ezelőtt. Az új fajt Mystacina miocenalisnak nevezték el, rokona az Új-Zéland őserdeiben ma is élő Mystacina tuberculatának (új-zélandi denevér) – idézte a Science Daily tudományos-ismeretterjesztő portál a PLoS ONE szaklapban megjelent tanulmányt.

"Először sikerült kimutatni, hogy a Mystacinák, azaz az új-zélandi denevérek már 16 millió évvel ezelőtt jelen voltak a szigeteken, élőhelyük növényvilága és élelemforrásaik is igen hasonlítottak a maihoz" – mondta Suzanne Hand paleontológus, az ausztrál Új-Dél-Walesi Egyetem munkatársa, a tanulmány vezető szerzője.

Mindössze három denevérfaj az egyedüli őshonos szárazföldi emlős Új-Zélandon, közülük kettő a Mystacina-nembe tartozik, odúlakó denevéreknek is hívják őket. Nemcsak a levegőben kutatnak táplálék után, hanem visszafelé forduló lábaikon haladva a levelek vagy hó borította talajon is turkálnak, miközben szárnyukat szorosan a testükhöz szorítják. 

Eddig is úgy vélték, hogy ősi idők óta lakják a szigeteket, ám csak 17 500 éves volt az eddigi legrégebbi maradvány, amelyet a Déli-sziget egy barlangjában találtak. Az új kövület arra készteti a tudósokat, hogy átértékeljék azt, amit a mai Ausztráliából Új-Zélandra került furcsa denevérfajok átkelésének idejéről gondoltak.

Az újonnan felfedezett faj fogai hasonlók ma élő rokonaiéhoz, formájuk arra utal, hogy nektáron, pollenen, gyümölcsön kívül rovarokat, pókokat is ettek, a lelőhelyen talált végtagcsontok felépítésük alapján járásra alkalmas lábakhoz hasonlítanak.

Testméretük azonban eltérő: a 16 millió éves denevér mintegy 40 grammos, vagyis durván háromszor akkora lehetett, mint ma élő rokona, valamint a több mint 900 élő denevérfaj átlagsúlya. A kutatók szerint ez arra utal, hogy kevesebb időt töltött a levegőben, többet a földön, és nagyobb zsákmányt, nehezebb gyümölcsöt is fel tudott kapni a talajról.