Kiss Ferenc tógazda szerint hétfőn minden egyéb tevékenységet félretéve bejárták csónakkal a tó minden zegét-zugát és több helyen is nagyobb számban látták a felszín közelében úszó medúzákat.

Keddre azonban eltűntek az állatok, Kiss Ferenc szerint valószínűleg az előző napi szélcsendes, fülledt, párás, vihar előtti csendre emlékeztető időjárás után feltámadt szél és megváltozott légnyomás miatt a víz mélyebb rétegeibe süllyedtek, így – reményei szerint csak egy időre – láthatatlanná váltak.

A tógazda jelezte: bár senki nem tudja, hogyan kerülhettek oda a medúzák, minden bizonnyal már hosszabb ideje élnek a tóban, sőt, valószínűleg szaporodnak is. Mivel a víz a rendszer többi tavával is összeköttetésben áll, feltehetőleg a többiben is élnek – tette hozzá.

Kiss Ferenc úgy vélte: bár úgy tudja, Magyarországon ilyen zavaros vízben még sosem fordultak elő medúzák, elképzelhetőnek tartja, hogy a medret meleg időben is hűtő tőzegréteg miatt jól érzik itt magukat.

A víz nem áttetsző, de a minősége biztosan megfelelhet a medúzáknak, mert a korábban oda telepített, erre közismerten rendkívül igényes tokhalak is szépen fejlődnek a viszonylag sekély, átlagosan 2-2,2 méter mélységű tóban – fogalmazott.

Csányi Béla, az MTA Ökológiai Kutatóközpont DKI Restaurációs- és Állatökológiai Osztály intézeti mérnöke szerint a délkelet-ázsiai eredetű, Európában nem őshonos édesvízi medúza megjelenése kiváló vízminőséget jelez, nagy hordalékanyagú vízben nem él meg, így valószínűleg a tőzegből kioldott huminanyagok okozzák csak a Sükösd melletti tavak sötét színét.

A szakember elmondta: nagyon ritkán, de előfordul, hogy édesvízi medúzák tömegével jelennek meg hazai vizekben, általában bányatavakban vagy folyók holt medrében. Korábban a Mályi-tóban vagy a szigetközi Duna-szakaszon, három évvel ezelőtt pedig a Középbánya-tóban, Salgótarján közelében látták őket.