Ahogy várni lehetett, elmaradt az áttörés Trump és Putyin csúcstalálkozóján
Az orosz elnök, aki alig négy órát töltött az USA területén, már el is utazott Moszkvába.
Nagy horderejű bejelentés várható csütörtökön a gravitációs hullámok kutatásáról, egyes feltételezések szerint közvetlen bizonyítékot találtak az Albert Einstein által éppen száz éve felállított elméletre.
Nagy horderejű bejelentés várható csütörtökön Washingtonban a gravitációs hullámok kutatásának legújabb, sokak sejtése szerint áttörést jelentő eredményeiről. Egyesek úgy vélik, kutatók végre közvetlen bizonyítékot találtak az Albert Einstein által száz éve megjósolt jelenségre.
A gravitációs hullámok kutatásának fejleményeiről az amerikai National Science Foundation, a Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech), a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) és a LIGO (lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium) Tudományos Együttműködés tagjai számolnak be közép-európai idő szerint csütörtök délután.
A világsajtóban már a sajtótájékoztató híre is nagy érdeklődést váltott ki, különösen azután, hogy januárban Lawrence Krauss amerikai elméleti fizikus – aki nem vesz részt a kutatásban – a Twitteren azt írta, úgy tudja, közvetlen bizonyítékok állhatnak rendelkezésre a gravitációs hullámok létezéséről, az erről szóló tanulmány átesett a bírálaton.
Einstein általános relativitáselméletében előrevetítette, hogy amikor nagy objektumok, például fekete lyukak vagy összeomlott csillagok ütköznek, gyorsulnak az űrben, akkor hullámfodrok áramlanak kifelé a térben és az időben: ezeket a hullámokat nevezik gravitációs hullámoknak. A gravitációs hullámok létezését Albert Einstein 1916-ban jósolta meg, ám közvetlenül kimutatni még nem sikerült senkinek. Felfedezésük révén megfigyelhetővé válnának eddig megfigyelhetetlen jelenségek, például két fekete lyuk összeolvadása.
Tudósok évtizedek óta keresik a gravitációs hullámokat, de eddig csak közvetett bizonyítékot találtak. A hullámokat rendkívül nehéz kimutatni, mert a tér fodrozódása rendkívül kicsi. A LIGO-val, amelyet egyre kifinomultabbá tesznek, direkt bizonyítékokat keresnek az Egyesült Államokban.
A LIGO két egyforma detektorból áll, amelyeket a Caltech és az MIT épített abból a célból, hogy a Földet elérő gravitációs hullámok által okozott rezgéseket észleljék. A detektorok közül az egyik a Louisiana állambeli Livingstonban, a másik a Washington állambeli Hanfordban van. Az adatokat nemzetközi összefogásban értékelik, az együttműködésben magyar csoport is részt vesz.
Az orosz elnök, aki alig négy órát töltött az USA területén, már el is utazott Moszkvába.
Egybehangzóan ítéli meg a nyugati sajtó az alaszkai csúcstalálkozótt.
Az együttműködés fontosságát hangsúlyozták, ám részleteket egyikük sem árult el. Trump viszont már Vlagyimirnek hívja a „nagyszerű politikusnak” nevezett orosz vezetőt.
A hidegfront északnyugat felől érkezik, de majd csak az éjjeli órákban.