A Fővárosi Bírósághoz benyújtott vádirat nem konkrét ügyleteket ró a vádlottak terhére, hanem "azt az 1995-1997 közötti döntéssorozatot, melynek célja a tulajdonosok és a bankfelügyelet megtévesztése volt" - fejtette ki Ihász Sándor, az Fővárosi Főügyészség Kiemelt Ügyek Osztályának vezetője. A vádlottak társtettesként, azaz egymás cselekményéről tudva fedték el a bank valóságos helyzetét. A pénzintézetet "szándékosan jól működőnek tüntették fel, holott elmaradt a céltartalékképzés" - mondta az ügyész. A bank nem kívánt részt venni az állami bankkonszolidációban, a 23,5 milliárd forintnyi kétes követelésállományt pedig "expanzív, mindenáron növekedésre törekvő betétgyűjtési politikával kívánta ellensúlyozni. Ám a betétesek pénzét nem tudták magas kamatra kihelyezni" - magyarázta az ügyész. Mindennek eredményeként a Postabank saját tőkéje 1995-1997 között 9,7 milliárd forintról mínusz 2,4 milliárd forintra csökkent, továbbá végrehajtottak egy 17 milliárd forintos tőkeemelést. Emellett a pénzintézet kapott 12 milliárd forintnyi kormánygaranciát, illetve a bankpánik során kivett betétek 5 milliárd forintos veszteséget okoztak. Az ügyészség összesen 36,1 milliárd forintnyi vagyoni hátrányt ró a hét vádlott terhére - mondta Ihász Sándor. Princz Gábor és társai az eljárás során mindvégig tagadták bűnösségüket.
A hűtlen kezelés vádban szereplő minősített esete 2-8 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. A vádlottakat egyébként a fél évtizede tartó eljárásban ez év tavaszáig egy kisebb súlyú gondatlan gazdasági bűncselekménnyel gyanúsították, melyért legfeljebb két éves szabadságvesztés szabható ki.
Vádat emeltek Simon László, Korompai Nikolett és 13 társa ellen a Concordia Rt., illetve a GMS 96 Kft. ügyében is, összesen 160 millió forint vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt - mondta a Fővárosi Főügyészség osztályvezetője. A vádlottakat azzal gyanúsítják, hogy 1999-ben, illetve 2000-ben a két vállalat vezetőiként vagy alkalmazottaiként színlelt raktárbérleti szerződéseket kötöttek más cégekkel és fiktív számlákat állítottak ki, amelyek alapján azonban teljesítés nem történt - mondta Ihász Sándor, a Fővárosi Főügyészség Kiemelt Ügyek Osztályának vezetője. A Concordia Rt. 1990-ben és 2000-ben az akkori Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 100 százalékos tulajdona volt. Ez a cég volt a GMS 96 Kft. 99 százalékos tulajdonosa. A vád szerint a cselekmények során döntő szava a felbujtói magatartással vádolt Simon Lászlónak volt, aki akkoriban Torgyán József földművelésügyi miniszter tanácsadója, ugyanakkor a Concordia Rt. ügyvezetőjének, Korompai Nikolettnek az élettársa volt. Az ügyészség szerint az eseményekben Korompai Nikolett irányító szerepet töltött be, Böröczki Csaba, a GMS 96 Kft. ügyvezetője pedig végrehajtói feladatokat vállalt. (MTI)
